Brexit - Befejeződött a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásáról szóló tervezet parlamenti vitája
Külföld, 2018.06.20
Befejeződött szerda este a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezet parlamenti tárgyalássorozata, miután többhavi vita, módosítási indítványok és ellenindítványok sora után mindkét ház elfogadta a kompromisszumokkal kialakult végleges változatot. A törvény II. Erzsébet királynő formális jóváhagyásával lép majd életbe.
A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet tavaly júliusban ismertette hivatalosan a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az indítvány azóta többször megjárta az alsóházat és a felső kamarát, a Lordok Házát.
A törvény korántsem jelenti a Brexit-tárgyalások végét, csak annak törvényi keretrendszerét hozza létre, hogy a brit jogszabálygyűjtemény működőképes maradjon a brit EU-tagság megszűnése után is.
A törvény sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 46 éve elfogadott jogszabály visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg - 19 ezer jogszabály és rendelkezés - átvezetése a brit jogrendszerbe.
Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.
Ezért kellett a brit EU tagság jövő márciusra várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.
A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelentett a Konzervatív Párt számára, amely a tavaly júniusban tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
A Lordok Háza a tervezet parlamenti tárgyalássorozatának heteiben 15 olyan módosítást fogadott el, amelyeket a kormány nem támogatott. Ezekről az alsóháznak is szavaznia kellett, és voltak olyan szavazások, amelyekhez a kormány csak komoly meggyőző kampánnyal és kompromisszumos ígéretekkel tudta megteremteni a szükséges többséget.
Kompromisszumos döntés született a tervezet utolsó, szerdai alsóházi vitanapján például arról, hogy a parlamentnek érdemi szava lesz a Brexit-folyamat további menetének meghatározásában, de a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött - népszavazás döntését nem bírálhatja felül.
A Lordok Háza szerdán késő este elfogadta az alsóház által jóváhagyott végleges törvényváltozatot, amely ezután az uralkodó elé kerül szignálásra és kihirdetésre.
A törvény korántsem jelenti a Brexit-tárgyalások végét, csak annak törvényi keretrendszerét hozza létre, hogy a brit jogszabálygyűjtemény működőképes maradjon a brit EU-tagság megszűnése után is.
A törvény sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 46 éve elfogadott jogszabály visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg - 19 ezer jogszabály és rendelkezés - átvezetése a brit jogrendszerbe.
Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.
Ezért kellett a brit EU tagság jövő márciusra várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.
A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelentett a Konzervatív Párt számára, amely a tavaly júniusban tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
A Lordok Háza a tervezet parlamenti tárgyalássorozatának heteiben 15 olyan módosítást fogadott el, amelyeket a kormány nem támogatott. Ezekről az alsóháznak is szavaznia kellett, és voltak olyan szavazások, amelyekhez a kormány csak komoly meggyőző kampánnyal és kompromisszumos ígéretekkel tudta megteremteni a szükséges többséget.
Kompromisszumos döntés született a tervezet utolsó, szerdai alsóházi vitanapján például arról, hogy a parlamentnek érdemi szava lesz a Brexit-folyamat további menetének meghatározásában, de a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött - népszavazás döntését nem bírálhatja felül.
A Lordok Háza szerdán késő este elfogadta az alsóház által jóváhagyott végleges törvényváltozatot, amely ezután az uralkodó elé kerül szignálásra és kihirdetésre.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!