Brexit - Tanácsadó szervezet: korlátozottan kellene alkalmazni a pontozásos bevándorlási rendszert
Külföld, 2020.01.28
A jelenlegi elképzeléseknél szűkebb körben kellene alkalmazni a brit kormány által tervezett pontozásos bevándorlási rendszert, és az engedélyezési kritériumok között megszabott kereseti minimumot is lejjebb kellene vinni - áll a szabályozási tervezetről összeállított, kedden Londonban ismertetett átfogó tanulmányban.
A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság pénteki megszűnése után kezdődő 11 havi átmeneti időszak lejártával, várhatóan 2021 januárjától.
A kiemelkedően magas képzettségű külföldi szakemberek - főleg tudósok és kutatók - ugyanakkor gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt.
A brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee, MAC) a kormány megbízásából elkészített 278 oldalas elemzésében megállapítja azonban, hogy a pontozásos rendszert más országok minden esetben csak a szélesebb körű bevándorlási és munkavállalási szabályozás egyik elemeként használják.
A MAC ennek alapján azt javasolja kedden ismertetett jelentésében, hogy a brit kormány a pontozásos rendszert elsősorban a magasan képzett külföldi munkavállalók letelepedési és munkavállalási szabályozásában alkalmazza.
A szervezet ugyanakkor javasolja a szakképzett munkaerő fogalmának kiterjesztését is. A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg: a MAC szakértői szerint ebbe a körbe be kellene vonni olyan - a brit gazdaságban erőteljesen hiányszakmáknak számító - foglalkozási köröket, mint az ácsok, fal- és padlóburkoló, épületüvegező és szobafestő-mázoló szakmunkások, valamint légkondicionáló- és hűtőgépszerelők.
A tanácsadó szervezet szerint azonban túl magas az ebbe a körbe tartozók nagy-britanniai munkavállalási engedélyéhez kötött, jelenleg 30 ezer fontos (12 millió forintos) alsó éves kereseti határ, amely az új bevándorlási szabályozás alapján mindenkire érvényes lesz majd, azokra az EU-állampolgárokra is, akik az átmeneti időszak lejárta után érkeznek.
A MAC szerint a 30 ezer fontos éves minimálkereset megkövetelése munkaerőhiányt teremtene számos területen, például az állami egészségügyi ellátórendszerben (NHS), amelynek egyes szakterületein a szakképzett személyzet általában nem keres ennyit évente.
A szervezet szerint reálisabb kenne 25 600 font körüli szinten meghúzni az engedélyezéshez szükséges minimális kereseti határt, mert így az NHS és a szintén munkaerőhiánnyal küszködő brit közoktatás is könnyebben tudna külföldi szakértőket toborozni.
A kiemelkedően magas képzettségű külföldi szakemberek - főleg tudósok és kutatók - ugyanakkor gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt.
A brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee, MAC) a kormány megbízásából elkészített 278 oldalas elemzésében megállapítja azonban, hogy a pontozásos rendszert más országok minden esetben csak a szélesebb körű bevándorlási és munkavállalási szabályozás egyik elemeként használják.
A MAC ennek alapján azt javasolja kedden ismertetett jelentésében, hogy a brit kormány a pontozásos rendszert elsősorban a magasan képzett külföldi munkavállalók letelepedési és munkavállalási szabályozásában alkalmazza.
A szervezet ugyanakkor javasolja a szakképzett munkaerő fogalmának kiterjesztését is. A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg: a MAC szakértői szerint ebbe a körbe be kellene vonni olyan - a brit gazdaságban erőteljesen hiányszakmáknak számító - foglalkozási köröket, mint az ácsok, fal- és padlóburkoló, épületüvegező és szobafestő-mázoló szakmunkások, valamint légkondicionáló- és hűtőgépszerelők.
A tanácsadó szervezet szerint azonban túl magas az ebbe a körbe tartozók nagy-britanniai munkavállalási engedélyéhez kötött, jelenleg 30 ezer fontos (12 millió forintos) alsó éves kereseti határ, amely az új bevándorlási szabályozás alapján mindenkire érvényes lesz majd, azokra az EU-állampolgárokra is, akik az átmeneti időszak lejárta után érkeznek.
A MAC szerint a 30 ezer fontos éves minimálkereset megkövetelése munkaerőhiányt teremtene számos területen, például az állami egészségügyi ellátórendszerben (NHS), amelynek egyes szakterületein a szakképzett személyzet általában nem keres ennyit évente.
A szervezet szerint reálisabb kenne 25 600 font körüli szinten meghúzni az engedélyezéshez szükséges minimális kereseti határt, mert így az NHS és a szintén munkaerőhiánnyal küszködő brit közoktatás is könnyebben tudna külföldi szakértőket toborozni.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!