Guy Verhofstadt, aki az alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán vett részt, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: a majdani kétoldalú kereskedelmi viszonyrendszer részletkérdéseinek kidolgozása valószínűleg még akkor is eltart a brit EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnése után tervezett, várhatóan 2020 decemberéig tartó átmeneti időszak végéig, ha idén ősszel sikerül végleges formájába önteni a Brexit utáni időszak kapcsolatrendszerének szabályozásáról szóló politikai nyilatkozatot.

Verhofstadt szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az Egyesült Királyság valamilyen formájú társulási egyezményt kötne az Európai Unióval. A belga EP-politikus szerint ugyanis ez nagyon rugalmas keretrendszert biztosíthatna mindkét fél számára, lehetővé téve a mindenkori szándékok szerint a "nagyon szűk", csak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra szorítkozó, vagy a "nagyon széleskörű" viszonyrendszer kialakítását.

A volt belga miniszterelnök, az EP liberális pártcsoportjának (ALDE) jelenlegi vezetője kifejtette: a nagyon részletesen kidolgozott társulási egyezmény előnyei közé tartozna az is, hogy nem kellene minden egyes szakterületen külön megállapodásokat kötni. Verhofstadt szerint ugyanis ha e szakpolitikai megállapodásokat nem sikerül egyetlen aprólékosan részletezett egyezménycsomagban összefogni, akkor ezeket külön-külön kellene "ráereszteni" az Európai Unió ratifikációs mechanizmusára, beleértve a tagállami parlamenteket, és ebben az esetben a ratifikációs folyamat a vele járó bizonytalansággal együtt több mint egy évtizedig, akár két évtizedig is eltarthat.

Verhofstadt nem először veti fel a kétoldalú társulási egyezmény gondolatát. Néhány héttel ezelőtt, a BBC televíziónak nyilatkozva szintén azt mondta, hogy az Európai Parlament társulási szerződést szeretne Londonnal, és az EP elképzelése szerint ennek részét képezné egy szabadkereskedelmi egyezmény is.

Hozzátette: az EP azt is szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Unió egységes belső piacának, az EU vámuniójának és az Európai Gazdasági Térségnek.

A brit kormány Brexit-stratégiájának azonban éppen az az egyik sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul.

London érvelése szerint ugyanis a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené - mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban -, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

A brit kormány ugyanakkor maga is átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

Verhofstadt a londoni parlament Brexit-bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a Brexit-folyamat javította az EU népszerűségét a többi tagországban, és újraindította a vitát az uniós intézményrendszer reformjáról.

Hozzátette azonban, hogy Nagy-Britannia távozását az EU kudarcának is tartja.