Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az Európai Unióból.

Az alsóház a múlt hónapban már módosítások nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényt, de a felső kamara két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kíván belefoglalni a törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.

A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.

Theresa May miniszterelnök ugyanakkor elveti, hogy ezekben a kérdésekben a törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról is.

Mivel a Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház érvénytelenítette, a tervezet hétfő este visszakerült a felső kamara elé, amely megfontolja, hogy visszaállítsa-e a leszavazott módosításokat. A törvénytervezet addig járja útját a parlament két háza között, amíg megállapodás nem születik a végleges törvényszövegről.