A tárcavezető az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsülését követően elmondta, a brit fizetési kötelezettségek érvényességét a szerződések szabályozzák.

Az Európai Bizottság számításai szerint London a kilépést követően még 60 milliárd euróval (mintegy 18 ezer milliárd forinttal) marad adósa az Európai Uniónak. Ennek a tartozásnak a hátterében azok a múltban hozott költségvetési döntések állnak, amelyek még a következő évekre is vonatkoznak. Az Egyesült Királyságnak emellett például még az uniós alkalmazottak nyugdíjának kifizetéséből is részt kell vállalnia, ami akár évtizedekig is elhúzódhat.

Sajtótájékoztatóján a miniszter a görög mentőcsomagról is beszélt, leszögezve, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvétele nélkül nem kerülhet sor a következő hitelrészlet átutalására.

Az IMF nem vesz részt az újabb hitelcsomag finanszírozásában, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, és ezért az enyhítését szorgalmazza, ezt azonban mereven ellenzi Németország, a mentőcsomagot kezelő Európai Stabilitási Mechanizmus legnagyobb finanszírozója.

Schauble kitért emellett a Törökország és Németország közötti diplomáciai pengeváltás kérdésére is, és "felfoghatatlannak" nevezte a török vezetők viselkedését.

Eközben Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke kijelentette, hogy még a britek távozása előtt dönteni kell a Londonban működő Európai Bankhatóság (EBA) új székhelyéről, a költözés előkészületei ugyanis várhatóan hosszú időt felemésztenek majd.

A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. A cikkely kétévi időtávlatot irányoz elő a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra, ennek alapján a britek tagsága 2019 márciusában szűnhet meg.