Gálik Zoltán úgy vélekedett, hogy a végleges megállapodásra mintaként szolgálhat az EU és Ukrajna, illetve az EU és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás, ám egyik sem ültethető át teljes egészében az EU és a britek viszonyára.

Példaként említette, hogy Kanada esetében a pénzügyi szolgáltatások nem szerepelnek a szabadkereskedelmi egyezményben, ez viszont kulcsfontosságú az Egyesült Királyságnak.

Arra az újságírói felvetésre, hogy miközben Nagy-Britannia 20 milliárd eurós, az Európai Bizottság 100 milliárd eurós "lelépési alapban" gondolkodik, a szakértő azt mondta, hogy a "függő kötelezettségek" értéke egyelőre nem határozható meg pontosan.

Ebben a helyzetben az EU azt kéri, hogy ne a konkrét összegről, hanem azokról a feltételekről egyezzenek meg, amelyek alapján Nagy-Britanniának majd fizetnie kell - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a Brexit azt jelenti, hogy a britek a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjét hagyják el, miközben a brit export és import, a kereskedelem fele az uniós tagállamokba irányul, illetve onnan érkezik.

A kapcsolatok nem szűnnek meg, de még nem tudni, miként hat a brit gazdaságra, ha "harmadik országgá" válik, vagyis versenytársa lesz az EU-nak - mondta Gálik Zoltán.