A csütörtöki előrehozott választások eredményeként a konzervatívoké lett a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a DUP frakciójával együttműködve kormányoz tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban.

II. Erzsébet királynő az eredeti menetrend alapján jövő hétfőn ismertette volna az új kormány törvényalkotási programját a parlamentben, de ezt egyöntetű hétfői értesülések szerint a brit kormány néhány nappal elhalasztja.

A Downing Street erre egyelőre csak közvetett utalást tett. A miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e tisztség betöltőjeként nem a parlamenti kamara elnöke, hanem a kormánypárt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a későbbiekben "bejelentést tesz" a királynői beszéd elhangzásának időpontjáról.

E szóvivői tájékoztatás azért is feltűnő, mivel az uralkodó beszédének időpontját már a választások előtt június 19-ére kijelölték.

David Davis, a Brexit-tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője hétfőn a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy a kialakult parlamenti erőviszonyokra tekintettel valószínűleg "le kell nyesegetni" néhány elemet a Konzervatív Párt választási programjában szereplő törvényalkotási tervekből.

Davis nem részletezte, hogy milyen elemek kerülhetnek ki a választási programból a kormány törvényalkotási programjának összeállítása során, de ez valószínűleg a DUP-val folytatott tárgyalásokon válik majd véglegessé.

Arlene Foster, a DUP vezetője már korábban többször is jelezte, hogy pártja - jóllehet elfogadja, hogy az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból - nem támogatja a Konzervatív Párt által meghirdetett "kemény Brexit" politikáját. Ennek egyik sarkalatos eleme, hogy az Egyesült Királyság - legalábbis Theresa May korábban hangoztatott tervei alapján - az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is. A brit kormány érvelése szerint ugyanis ha London fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie - mindenekelőtt az unión belüli szabad mozgás elfogadásával -, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

A Demokratikus Unionista Párt mindemellett nem támogatja a "kemény" határellenőrzés visszatérését sem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa.

Ez a csaknem 500 kilométeres határ jó ideje teljesen jelképes, és a közúti átkelőkön semmiféle ellenőrzés nincs.

Theresa May maga is jelezte korábbi nyilatkozataiban, hogy ő sem kívánja a határellenőrzések újbóli bevezetését Észak-Írország és Írország között. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy ez miképp lesz elkerülhető, mivel Írország továbbra is uniós tagország marad, és tartja magát az EU-n belüli szabad mozgás alapelvéhez, határellenőrzés nélkül viszont elvileg bárki beléphet ír területről Észak-Írországba, vagyis az Egyesült Királyságba.