A 123 oldalas dokumentum emellett elveti annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból, nem határoz meg számszerű korlátokat az EU-tagállamokból érkezők bevándorlására, és azonnali garanciavállalást helyez kilátásba a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók jogosultságainak megőrzésére.

A Labour a június 8-ára kiírt, előrehozott parlamenti választásokra dolgozta ki programját, elsőként a nagy pártok közül.

A tervezet szerint ha a Munkáspárt a jövő hónapban kormányra kerül, új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot honosítana meg a 123 ezer fontnál (45 millió forintnál) magasabb jövedelmekre, a jelenlegi felső, 45 százalékos kulcsot pedig - amely a 150 ezer fontál többet keresőkre vonatkozik - már 80 ezer fontos évi jövedelem felett alkalmazná.

A munkáspárti kormány emellett állami tulajdonba venné a tíz angliai vízközmű-vállalatot, és újraállamosítaná a teljes brit vasúthálózatot, amely John Major volt konzervatív párti miniszterelnök kormányának több évet átfogó, Nyugat-Európában példátlan méretű infrastrukturális privatizációs programja során került magánszektorbeli üzemeltetőkhöz az 1990-es évtized első felében.

Államosítaná a Munkáspárt az energiaelosztó hálózatokat is.

A felsőoktatási tandíjak megszüntetése szintén szerepel a programban. A dokumentum hangsúlyozza, hogy amióta a Konzervatív Párt 2010-ben kormányra került, az egyetemi tandíjak megháromszorozódtak, és ma már meghaladják az évi 9 ezer fontot (3,4 millió forint).

A Munkáspárt adatai szerint a diplomások átlagosan 44 ezer font (17 millió forint) tandíjhitel-törlesztési kötelezettséggel kezdik pályafutásukat.

A választási programban a Labour ígéretet tesz arra, hogy nem tűz ki "hamis" bevándorlási célokat, a bevándorlást "ésszerű szabályozásnak" vetné alá, és kormányra kerülve azonnal garanciát vállalna a Nagy-Britanniában élő összes külföldi EU-polgár minden jogosultságának megőrzésére.

A kormányzó konzervatívokhoz hasonlóan a Munkáspárt is célul tűzi ki a viszonosság elvét, vagyis azt, hogy a más EU-országokban élő britek jogainak védelmét is biztosítani kell a brit EU-tagság megszűnése után, a kedden ismertetett program ugyanakkor "szégyenteljesnek" nevezi, hogy a konzervatívok nem voltak hajlandók egyoldalú garanciavállalásra a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása előtt.

A konzervatív párti brit kormány szintén biztosítani kívánja a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait, de csak viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére. Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint erről egyoldalú döntés helyett a kilépési tárgyalások korai szakaszában kell egyezségre jutni az EU-partnerekkel.

A Munkáspárt választási programja szerint csak úgy lehetséges a brit EU-tagság megszűnése, ha annak feltételeiről mindenképpen megállapodás jön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között.

Theresa May hivatalos álláspontja viszont az, hogy egy esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha nem születik egyezség az EU-val a kilépési feltételekről szóló tárgyalások végén.