Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke számolt be a bizottság szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek.

Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban, ezért konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására.

A brüsszeli testület kiemelten fontosnak tartja, hogy az alkotmánybírósági törvény módosításakor tartsák tiszteletben a varsói alkotmánybíróság december 3-i és 9-i, illetve március 9-i ítéleteit, valamint a Velencei Bizottság márciusi állásfoglalását. Emellett az alkotmánybíróság ítéleteinek teljes körű végrehajtására és a bíróság döntéseinek automatikus közzétételére is felszólították Lengyelországot.

Az Európai Bizottság, amely a mechanizmus első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a jogállamiság lengyelországi helyzetéről, három hónapot adott Varsónak arra, hogy rendezze a problémás kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

Sajtótájékoztatóján Timmermans azt hangoztatta, hogy az alkotmánybíróság megfelelő működése az egyik legfőbb biztosítéka a jogállamiság érvényesülésének. Utóbbi pedig az "egyik fő pillér, amelyen az uniónk nyugszik" - mondta.

A varsói parlament által előző héten elfogadott, de még az államfő aláírására váró törvény az előterjesztői szerint lezárja a taláros testület körüli válságot, ellenzéki politikusok azonban úgy vélik, hogy az sérti a hatalom megosztásának elvét és megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.

A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt az év elején megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja az uniós szerződés 7. cikke szerinti, ugyancsak többlépcsős eljárás keretében. Mindazonáltal erősen kétséges, hogy ehhez meglenne az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós "jog őrzőjének" is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vitatott törvénymódosítások megfelelnek a jogállamiság elveinek.

(FOTÓ)