Elismerte, hogy a városban még mindig problémát jelent a radikális iszlamizmus, ugyanakkor tagadta, hogy Brüsszel lenne a "dzsihád fővárosa", mint az a nemzetközi sajtóban elterjedt a pontosan egy évvel ezelőtt történt belgiumi és az azokat megelőző franciaországi terrortámadásokat követően.

"Belgiumban a dzsihadizmus Antwerpenben kezdődött, majd átterjedt Vilvoordéra, Molenbeekre és Brüsszel északi részére" - mondta Mayeur a belga újságnak.

Hozzátette azonban, hogy a terrorizmus olyan probléma, amely Európa egészét érinti. "Ne feledjék a párizsi, a nizzai és a berlini eseményeket. Ha ez egyedül Brüsszel problémája lenne, akkor már megoldottuk volna" - fogalmazott.

A polgármester hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a szélsőséges iszlamistáktól kell félni, hanem a radikalizmustól általánosságban. "A mai világban terjedőben vannak a szélsőségek. Az olyanok, mint Donald Trump, Marine Le Pen és Vlagyimir Putyin is szélsőségesek" - vélekedett.

Yvan Mayeur emellett elmondta, a kormány által bejelentett fokozott biztonsági intézkedések ellenére továbbra is létszámhiánnyal küzd a brüsszeli rendőrség.

A tavaly márciusi brüsszeli terrortámadásokat követően számos olyan cikk látott napvilágot, amelyek szerint a radikalizálódás részben annak is a számlájára írható, hogy az 1960-as évek végétől kezdve jellemzően szaúdi hitszónokok irányították az iszlám hitéletet Belgiumban, akik merev, dogmatikus tanaikkal muszlimok generációinak a gondolkodását határozták meg.

A demokratikus berendezkedést elutasító, a saría jogrenden alapuló állam kiépítésére törekvő szalafizmus az iszlám szunnita ágának egy különösen szigorú irányzata, amely "a tiszta tanítást" hirdeti, a jámbor ősöket állítja példaképül a híveknek. Szülőföldje Szaúd-Arábia. A szalafisták jelentős része elutasítja az erőszakot, de például az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet sok vezetője azt állítja, hogy a szalafista tanokból nyert ihletet.