A svéd kormány honlapján megjelent közlemény szerint a kabinet úgy határozott, hogy a felperesnek számító brüsszeli testületet támogatva be fog avatkozni a civil törvény miatti jogi eljárásba.

"A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete" - közölte Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.

Hozzátette: "a svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett".

Az MTI megkeresésére a stockholmi külügyminisztérium hétfőn közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.

A bizottság még decemberben jelentette be, hogy - mivel nem történt előrelépés - bíróság elé viszi a tavaly júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást a törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

Brüsszelben emellett úgy látják, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által tavaly júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.