A civil szervezet becslése alapján tavaly 858 ezer ember élt Németországban bérelt vagy saját tulajdonú lakás nélkül. Ez 150 százalékos emelkedés a legutóbbi, 2014-ben készített felmérés óta.

A növekedés elsősorban a nemzetközi menekültválságnak tulajdonítható; a lakástalanok többsége, 436 ezer ember menekült státuszban van és közösségi szállásokon él.

Azonban a lakástalanság a menekülthullámtól függetlenül nagymértékben növekedett, tavaly a menekültek nélkül 422 ezer lakástalan élt Németországban, ami csaknem 100 ezerrel több a 2014-ben regisztrált 335 ezerhez képest.

Az utcán élők, hajléktalanok száma tavaly 52 ezer volt, ami két év alatt 33 százalékos emelkedést jelent.

A lakástalanok jellemzően egyedülállók, több mint 70 százalékuk férfi. Jelentős részük az Európai Unióba 2004 óta felvett országok állampolgárai közül kerül ki, arányuk tavaly 12 százalékos volt, ami nagyjából 50 ezer embert jelent. Ők főleg a nagyvárosokban élnek, általában hajléktalanok.

Azonban a lakástalanság növekedésében az EU-n belülről és kívülről érkező bevándorlási hullámoknál nagyobb szerepe van annak, hogy az egymást követő szövetségi és tartományi kormányok évtizedek óta "elhibázott lakáspolitikát" folytatnak és nem küzdenek kellőképpen a szegénység ellen - hangsúlyozta a BAGW közleményében Thomas Specht, a szervezet vezetője.

A munkacsoport előrejelzése szerint változatlan feltételek mellett további meredek emelkedés várható, így 2018-ban elérheti az 1,2 milliót a lakástalanok száma Németországban.

Az ingatlanpiacot tekintve a drámai növekedés két fő tendenciára vezethető vissza. Az egyik a szociális lakások számának folyamatos csökkenése. Az állomány 1990 óta nagyjából 60 százalékkal csökkent, tavaly már csak 1,2 millió szociális lakás volt az országban, és a tervek szerint 2020-ig további 170 ezret privatizálnak.

A másik fő tényező a kis alapterületű, legfeljebb kétszobás lakások hiánya. A BAGW becslése szerint legkevesebb 11 millió ilyen lakás hiányzik a piacról. A feszültséget jelzi, hogy tavaly az egy-, vagy kétszobás lakások kínálata csupán 5,2 millió ingatlant tett ki, és 18,6 millióan kerestek egyszemélyes háztartásuknak megfelelő lakást.

A 82,8 milliós Németországban a többség nem saját tulajdonú, hanem bérelt lakásban él. A lakásínség a nagyvárosokra jellemző. A BAGW szerint a következő kormánynak azonnali intézkedéseket kell tennie a lakástalanság csökkentéséért, és egy "nemzeti akciótervet" is ki kell dolgoznia. Közleményükben rámutattak, hogy az adóbevételek alakulásáról november elején készített új hivatalos becslés szerint a szövetségi kormánynak, a tartományoknak és az önkormányzatoknak 2021-ig 26 milliárd euró (81 ezer milliárd) többletbevételük keletkezik. Ez azt jelenti, hogy "egy olyan gazdag országnak, mint Németország, nagyon is vannak forrásai a lakástalanság leküzdéséhez" - hangsúlyozták.