A tanácsadó szavai szerint a rendszer mindenhol jól működött, a határátkelőknél provokációk, rendbontások nélkül zajlott le az ellenőrzés.

Ukrajna január 1-jével vezette be a biometrikus ellenőrzést bármilyen úti okmánnyal rendelkező külföldiekre vonatkozóan, de elsősorban az orosz állampolgárokkal szemben több - földi és légi - határátkelőjén. A cél az, hogy kiszűrjék az országban nemkívánatos, illetve nemzetközileg körözött személyeket még azelőtt, hogy belépnének ukrán területre, valamint fékezzék az európai országokat érintő bevándorlási hullámot.

A biometrikus ellenőrzésen Oroszországon kívül még 70, zömében afrikai és ázsiai ország állampolgárainak kell átesniük. Olyan államokból érkezőknek, amelyekből migránsok jöhetnek, például Szíriából. A volt szovjet térségből az Oroszországi Föderáción kívül két állam, Kirgizisztán és Tádzsikisztán került fel a listára, viszont európai uniós tagállamok és fejlett nyugati országok nem szerepelnek rajta.

Az ujjlenyomatvételes ellenőrzést az ország 157 határátkelőjén, továbbá a Kijev által használt jogi meghatározás alapján ideiglenesen Oroszország által megszállt terület, a Krím félsziget közigazgatási határánál lévő három ellenőrző ponton vezették be. A krími lakosokra ugyanakkor a rendelkezés nem vonatkozik, akkor sem, ha orosz iratokkal rendelkeznek, mivel Ukrajna őket továbbra is saját állampolgárainak tekinti. A tengeren át - légi vagy hajóközlekedéssel - Oroszországból a Krímbe érkezők azonban továbbra sem utazhatnak a félszigetről tovább Ukrajna más területeire, mivel nem vesztette érvényét a biometrikus ellenőrzés bevezetésével az az intézkedés, amely alapján az ily módon Ukrajnába érkezőket nem engedik tovább, sőt három évre megtiltják nekik a beutazást Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy az ukrán jogszabályok megsértésével lépték át az ukrán-orosz államhatárt.