Czaputowicz szerint az Európai Bíróság - amely elé az Európai Bizottság a lengyel törvény ügyét vinné - arra hivatott, hogy az uniós jogot illető kérdésekben döntsön.

Varsó bizonyítani fogja, hogy a bírósági rendszer megreformálása nem az uniós bíróság, hanem a tagállamok hatáskörébe tartozik - helyezte kilátásba Czaputowicz, "helytelennek" minősítve azt, ahogyan az Európai Bizottság az újabb eljárást megindokolta.

Egyúttal jelezte: amennyiben az uniós bíróság ítéletet hoz, Varsó "megfontolja ennek végrehajtását". Emlékeztetett: Lengyelország eddig mindig alkalmazkodott a luxembourgi székhelyű törvényszék ítéleteihez.

A lengyel külügyminiszter azzal hozta összefüggésbe az új jogsértési eljárást, hogy Brüsszel nem számíthat a megfelelő számú tagállam támogatására a Varsóval szemben még tavaly decemberben kezdeményezett, az uniós alapszerződést 7. cikke szerinti eljárásban.

Korábban Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes jelezte: Varsó a megszabott 30 napon belül válaszol az eljárást elindító, úgynevezett hivatalos felszólító levélben foglaltakra.

Szymanski szerint az Európai Bíróság "nehéz feladat előtt áll" majd. A meghozandó ítélet "nagyon fontos lesz az Európai Unió rendszerére nézve", "kijelöli a határát annak, hogy az igazságügy kialakításának ügyében mennyire avatkozhat be az uniós jog a tagállamok autonómiájába" - állapította meg.

A lengyel bírósági reform keretében július 3-án nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróságnak a 65 éves életkort elért tagjait. Az államfő az országos igazságszolgáltatási tanács hozzájárulásával viszont jóváhagyhatja a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérvényüket. A ténylegesen nyugdíjazandó bírák száma még nem ismert.

A 65 éves nyugdíjkorhatárt a legfelsőbb bíróság jelenlegi 73 tagja közül 27-en érték el, közülük 16-an vagy az új törvényre vagy egyenesen a lengyel alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat. Nem volt köztük a nyugdíjkorhatárt már elért Malgorzata Gersdorf, a legfelsőbb bíróság elnöke.