A tájékoztatás szerint, miután az Európai Bizottság és a tagállamok egy évtizede tudják, hogy a tesztmérések eredménye és a tényleges nitrogén-oxid kibocsátás lényegesen eltérnek egymástól, sürgősen javítani kell az új autókkal kapcsolatos teszteken és ellenőrzéseken a levegőminőség és közegészség védelmében.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy egyetlen uniós vagy tagállami hatóság sem keresett eszközöket a gyakorlat megszüntetésére és rendszerint csak irányadó típus jóváhagyási vizsgálatokat végeztek. A bizottság annak ellenére sem kezdeményezett további műszaki vagy jogi vizsgálatot, hogy tudatában volt a gyártók által alkalmazott jogellenes gyakorlatoknak. A bizottság az eset kivizsgálását a tagállamok kizárólagos feladatának tartotta és nem tett további intézkedéseket, a tagállamok pedig sem pénzügyi, sem jogi szankciókat nem alkalmaztak, illetve az autókat sem hívták vissza - hangsúlyozták.

A jogellenes és a környezetre is káros gyakorlat megszüntetése érdekében a képviselők azt javasolták, hogy a levegő minőségére vonatkozó jogszabályokért és a szennyezőanyag-kibocsátás okaival foglalkozó szakpolitikákért egyetlen uniós biztos feleljen. Haladéktalanul fogadják el a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásról szóló törvénycsomagot, amelynek a vezetési körülmények széles skáláját és bizonyos fokú kiszámíthatatlanságot kell tartalmaznia a csalásra alkalmas eszközök kiszűrésére.

Hozzátették, az autógyáraknak a fogyasztók számára pénzbeli kártérítési kellene fizetnie.

A képviselők ülésükön megszavazták a típusjóváhagyás reformjára vonatkozó javaslatok kiegészítését is, amelyek célja, hogy a forgalomba kerülést felügyelő nemzeti hatóságok és műszaki állomások eredményesebb szűrőmunkát végezzenek.

Kijelentették, szigorúbb tesztekre van szükség, az Európai Bizottságnak pedig nagyobb rálátást kell biztosítani a nemzeti hatóságok munkájára. Véleményük szerint a tagállamoknak az előző évben piacra került autóknak legalább 20 százalékát rendszeresen ellenőriznie kell, a csaláson kapott gyártókat pedig autónként 30 ezer euróval (mintegy 9,3 millió forint) kell büntetni. A befolyt összeget a piacfelügyelet megerősítésére és környezetvédelmi célokra kellene fordítani - olvasható a javaslatban.

A tájékoztatás szerint a hatékonyabb és fenntartható környezetvédelem érdekében a közlekedésben széles körben elterjedt bioüzemanyagokra vonatkozóan a képviselők a pálmaolaj használatának visszaszorítására szólítottak fel.

Véleményük szerint az uniónak fel kell lépnie a pálmaolaj kitermelése ellen, ami különösen Délkelet-Ázsiában jár drámai erdőirtásokkal és élőhely-pusztulással. El kell érni, hogy 2020-ra megszűnjön a növényi olajok használta a bioüzemanyagokban - hangsúlyozták.

A képviselők azt kívánják elérni, hogy az Európai Unió az egységes tanúsítási rendszer alkalmazásáig fontolja meg magasabb vámok alkalmazását, amelyek pontosabban tükrözik a környezetre rótt teher valódi költségeit. Emellett arra szólították fel a bizottságot, hogy a termékeken elhelyezett konkrét jelölés segítségével biztosítsa a fogyasztók tájékoztatását arról, hogy az adott termék előállítása nem kapcsolódik erdőirtáshoz - közölte a parlamenti sajtószolgálat.