Egyelőre alacsony a részvétel a koszovói előrehozott választáson
Külföld, 2017.06.11
Egyelőre alacsony a részvételi arány az előrehozott parlamenti választáson Koszovóban, 11 óráig a választásra jogosultak 8,45 százaléka járult az urnák elé, ám a várakozások szerint a 19 órai urnazárásig ez az arány 40 százalék körülire emelkedik.
A választási bizottság tájékoztatása szerint három évvel ezelőtt a szavazók 9,46 százaléka adta le voksát 11 óráig, a végleges részvétel pedig 42 százalékos volt.
Huszonhat választási listán összesen 971 jelölt indult a törvényhozás 120 helyéért. A parlamentben a kisebbségeknek 20, úgynevezett fenntartott helyük van, ebből 10 a szerb kisebbséget illeti meg. A legmagasabb részvétel éppen egy többségében szerbek lakta településen, az észak-koszovói Zubin Potokban volt, ahol a szavazók majdnem 21 százaléka adta le voksát a délelőtti órákban.
Az előrehozott választáshoz a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítvány elfogadása vezetett. Az új vezetés első feladatai között viszont mindenképpen szerepelnie annak a kérdésnek, amely a kormány bukását okozta. Montenegróval 2015-ben kötött határegyezményt Koszovó, ezt azonban a parlament azóta sem cikkelyezte be. A megállapodás mintegy 8000 hektár koszovói földet juttatna Montenegrónak, ez pedig sok koszovói politikus számára elfogadhatatlan, ugyanakkor ez a még egyetlen létező feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszerét.
A választás legnagyobb esélyesének az eddigi legerősebb kormánypárt, a korábban Hashim Thaci államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) és két partnere, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalícióját tartják. Ők a voksok 41 százalékára számíthatnak. A csoportosulást "háborús vagy lázadó koalíciónak" is nevezik, ugyanis mindhárom párt vezetősége az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagja volt, és részt vett az 1998-1999-es koszovói konfliktusban. Velük szemben áll, és a szavazatok 30 százalékára számíthat az úgynevezett "békekoalíció", amelyet az Isa Mustafa eddigi miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és koalíciós partnerei, a Szövetség az Új Koszovóért (AKR), valamint az Alternatív Párt alkot. A sajtóban elterjedt nevet az alapozza meg, hogy Mustafa kormányzása idején is a békés megoldásokra törekedett, igyekezett jó viszonyt ápolni Szerbiával, Albániával és az Európai Unióval is.
A harmadik helyre, illetve a voksok mintegy 20 százalékára az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, amelynek tagjai többször is könnygázgránátokkal akadályozták a parlament munkáját. Egyes elemzők szerint ők lehetnek a választás meglepetése is, ugyanis néhány felmérés szerint többen szavazhatnak rájuk, mint Isa Mustafa koalíciójára.
Az urnákat 19 órakor zárják, a végleges eredményeket pedig csütörtök estig kell nyilvánosságra hozni.
Huszonhat választási listán összesen 971 jelölt indult a törvényhozás 120 helyéért. A parlamentben a kisebbségeknek 20, úgynevezett fenntartott helyük van, ebből 10 a szerb kisebbséget illeti meg. A legmagasabb részvétel éppen egy többségében szerbek lakta településen, az észak-koszovói Zubin Potokban volt, ahol a szavazók majdnem 21 százaléka adta le voksát a délelőtti órákban.
Az előrehozott választáshoz a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítvány elfogadása vezetett. Az új vezetés első feladatai között viszont mindenképpen szerepelnie annak a kérdésnek, amely a kormány bukását okozta. Montenegróval 2015-ben kötött határegyezményt Koszovó, ezt azonban a parlament azóta sem cikkelyezte be. A megállapodás mintegy 8000 hektár koszovói földet juttatna Montenegrónak, ez pedig sok koszovói politikus számára elfogadhatatlan, ugyanakkor ez a még egyetlen létező feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszerét.
A választás legnagyobb esélyesének az eddigi legerősebb kormánypárt, a korábban Hashim Thaci államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) és két partnere, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalícióját tartják. Ők a voksok 41 százalékára számíthatnak. A csoportosulást "háborús vagy lázadó koalíciónak" is nevezik, ugyanis mindhárom párt vezetősége az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagja volt, és részt vett az 1998-1999-es koszovói konfliktusban. Velük szemben áll, és a szavazatok 30 százalékára számíthat az úgynevezett "békekoalíció", amelyet az Isa Mustafa eddigi miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és koalíciós partnerei, a Szövetség az Új Koszovóért (AKR), valamint az Alternatív Párt alkot. A sajtóban elterjedt nevet az alapozza meg, hogy Mustafa kormányzása idején is a békés megoldásokra törekedett, igyekezett jó viszonyt ápolni Szerbiával, Albániával és az Európai Unióval is.
A harmadik helyre, illetve a voksok mintegy 20 százalékára az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, amelynek tagjai többször is könnygázgránátokkal akadályozták a parlament munkáját. Egyes elemzők szerint ők lehetnek a választás meglepetése is, ugyanis néhány felmérés szerint többen szavazhatnak rájuk, mint Isa Mustafa koalíciójára.
Az urnákat 19 órakor zárják, a végleges eredményeket pedig csütörtök estig kell nyilvánosságra hozni.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!