Az Ellenzéki Tanácsnak nevezett platform a két politikai csoportosulás közlése szerint együttműködésük megerősítését szolgálja. A platform létrehozóinak távlati célja, hogy felkészülhessenek a kormányzati szerepre a következő parlamenti választások utáni időszakban.

Az Ellenzéki Tanácsnak mindkét mozgalom részéről három-három parlamenti képviselője lesz, és havonta egyszer ül majd össze. Az üléseken egyebek mellett az ellenzéki törvénymódosítási javaslatok előterjesztéséről, illetve a törvényhozásban kezdeményezett esetleges rendkívüli ülésekről kívánnak majd egyeztetni.

"Évek óta ismerjük egymást, a legtapasztaltabb pártok vagyunk az ellenzéki spektrumban. Előreléptünk a politikusok generációváltása terén" - mondta Richard Sulík SaS-elnök a megállapodás aláírása után a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek. Igor Matovic, az OLaNO első embere az együttműködés szorosabbra fogását azzal indokolta, hogy így kívánnak reményt adni azoknak a választóknak, akik bízni szeretnének benne, hogy a "jelenlegi oligarcha kormány" nem lesz örök életű.

A kezdeményezés súlyát jól érzékelteti, hogy az Ellenzéki Tanácsot alkotó két mozgalom csak 40 képviselői mandátummal rendelkezik a 150 fős pozsonyi törvényhozásban. A pozsonyi parlamentben azonban mindössze 30 képviselői aláírásra van szükség ahhoz, hogy a plénum rendkívüli ülést tartson. A rendkívüli ülések összehívásának eszközét az előző kormányzati időszak alatt rendkívül gyakran alkalmazta az ellenzék, érdemi eredmény nélkül, többnyire csak önmaga reklámozására.

Az Ellenzéki Tanács keretén belül való együttműködésre a pozsonyi törvényhozás másik két - összesen további 35 parlamenti vokssal rendelkező - ellenzéki pártja, a Marián Kotleba vezette, a szlovák sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt (LS-NS) és a Boris Kollár vállalkozó vezette Család vagyunk (Sme rodina) nevű, csupán novemberben alakult, politikai irányultságát tekintve nehezen meghatározható csoportosulás nem kapott felkérést.

Az ellenzéki együttműködés szorosabbra fűzésének mostani példája egyáltalán nem egyedülálló a szlovákiai törvényhozás történetében. Az előző kormányzati időszakban "Polgári platform" néven hozott létre ilyet az akkori ellenzék három pártja, a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt, valamint az idén márciusban már parlamenten kívül rekedt két jobboldali csoportosulás, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS). Ez az együttműködési platform konkrét eredményeket nem tudott felmutatni és tiszavirág-életűnek is bizonyult, ugyanis már a ciklus félidejében, az államfőválasztás után szétesett.