Szerbia 2006 óta tagja a NATO Partnerség a Békéért programjának, és eddig megfigyelőként vett részt a hadgyakorlatokban.

A belgrádi vezetés az utóbbi években többször is kijelentette, Szerbia katonailag semleges marad, és nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz. A titói Jugoszlávia a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt. A belgrádi álláspont ezen politika folytatásának is tekinthető lenne, ám a szerb közvélemény elsősorban nem emiatt ellenzi a csatlakozást a nyugati katonai tömbhöz. A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra a Szerbiát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban, és a szerb közvélemény ezt azóta sem bocsátotta meg.

A közös hadgyakorlat mégis egyfajta nyitást jelenthet a NATO felé, annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban Belgrád főleg Moszkvától kapott katonai segítséget. Oroszország például kedvezményes áron adott el Szerbiának hat MiG-29-es repülőgépet, amelyek hamarosan megérkeznek az országba. Emellett Szerbia rendszeresen részt vesz az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közösen szervezett Szláv Testvériség fedőnevű katonai gyakorlaton.

Szerbia szomszédos országainak legtöbbje már csatlakozott a NATO-hoz, vagy az atlanti integráció valamely lépcsőfokán áll, a szerb vezetés azonban többször is leszögezte, amennyiben felmerül, hogy Belgrádnak is csatlakoznia kell a katonai tömbhöz, a lakosság népszavazással dönthet majd az ügyben.