A már korábban nyilvánosságra hozott terv megvalósítása azután vált lehetővé, hogy a cseh állam 451 millió koronáért (5412 millió forint) megvette azt a nagy sertéshizlaldát, amelyet a gyűjtőtábor helyén működtetett évtizedek óta az AGPI társaság. A cég az utolsó állatokat szerdán szállította el a farmról.

Simona Cigánková szerint a farm lebontása mintegy 110 millióba koronába fog kerülni. Norvégia a Norvég Alapokon keresztül mintegy 25 millió koronát (300 millió forint) ajánlott fel támogatásul a cseheknek. A roma holokauszt-emlékmű építésének megkezdése előtt a területen régészeti kutatásokat végeznek, amelyek tervezett költsége másfél millió korona.

A Letyben létrehozandó roma holokauszt-emlékhelyet a brnói Roma Kultúra Múzeuma fogja szakmailag igazgatni. Jelenleg arról folyik a vita, milyen legyen az emlékhely. Egyetértés van abban, hogy emlékeztetnie kell az egykori gyűjtőtáborra. Várhatóan felépítik az egykori fabarakkok másait, információs centrumot alakítanak ki, amelyben a látogatók megismerkedhetnének a tábor és a csehországi romák történetével, különös tekintettel a háborús évekre.

1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy 1300 roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától 75 kilométerre délnyugatra található letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt. A nácik által a "végső megoldás" céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Csaknem 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.

Az 1970-es években, a kommunista rendszer idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol annak idején a láger barakkjai álltak. Az épületektől kétszáz méterre csak egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra. Ezt az 1989-es rendszerváltás után emelték.

A roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő állattelep a cigány népirtás emlékhelyén áll. A cseh kormányok mindegyike megígérte a probléma megoldását, de eddig egyik sem váltotta be ígéretét. A témával az Európai Unió is foglalkozott, az Európai Parlament egy évtizede a csehországi romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és egy emlékmű felépítését.

"A cseh politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy sok fájdalmas dolog történt a romák történelmében az ország területén. Sok roma sértve érzi magát, legalább egy bocsánatkérést várnak, és szeretnék látni, hogy van szándék a dolgok helyrehozására" - fogalmazott korábban Ivan Vesely cseh roma aktivista.

A nagy világégés csehországi roma áldozatainak száma ismeretlen. Becslések szerint az akkor több mint negyvenezres csehországi roma lakosságból öt-tízezer ember pusztulhatott el.

Csehországban a második világháború alatt hivatalosan két roma internálótábor működött, az egyik - az említett - Písek, a másik Hodonín mellett. A brnói Roma Kultúra Múzeuma szerint a büntető munkatáborok létrehozásáról 1939 márciusának elején, tehát két héttel a német megszállás előtt még az akkori cseh kormány döntött. Ennek ellenére Csehországban is vita van arról, hogy a tábort cseh vagy német tábornak kell-e tekinteni, illetve hogy milyen volt a tábor valódi jellege.