A hírtévé szerint a cseh kormány a napokban megegyezett a cigányok egykori gyűjtőtábora helyén már évtizedek óta nagy sertéshizlaldát működtető AGPI társasággal, hogy megveszi tőle a létesítményt. A tranzakció összegét nem hozták nyilvánosságra.

"Megegyeztünk, de a közös megállapodás alapján az összeget egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra. A tárgyalások folyamán az állam nagyon szigorú volt, mi jóval magasabb összegben gondolkodtunk" - nyilatkozta Jan Cech, a társaság igazgatóhelyettese a televízióban.

1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy ezerháromszáz roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától 75 kilométerre délnyugatra található letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenau-i megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt. A nácik által a "végső megoldás" céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Csaknem 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.

Az 1970-es években, a szocialista rendszer idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol annak idején a láger barakkjai álltak. Az épületektől kétszáz méterre csak egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra. Ezt az 1989-es rendszerváltás után hozták létre.

A roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő állattelep a cigány népirtás emlékhelyén áll. A cseh kormányok mindegyike megígérte a probléma megoldását, de eddig egyik sem váltotta be ígéretét.

A témával az Európai Unió is foglalkozott, az Európai Parlament egy évtizede a csehországi romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és egy emlékmű felépítését.

"A cseh politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy sok fájdalmas dolog történt a romák történelmében az ország területén" - fogalmazott korábban Ivan Vesely csehországi roma aktivista. "Sok roma sértve érzi magát, legalább egy bocsánatkérést várnak, és szeretnék látni, hogy van szándék a dolgok helyrehozására" - fűzte hozzá.

A nagy világégés csehországi roma áldozatainak száma ismeretlen. Becslések szerint az akkor több mint negyvenezres csehországi roma lakosságból öt-tízezer ember pusztulhatott el.

Csehországban a második világháború alatt hivatalosan két roma internáló tábor működött, az egyik - az említett - Písek, a másik Hodonín mellett. A brünni Roma Kultúra Múzeuma szerint a büntető munkatáborok létrehozásáról 1939 márciusának elején, tehát két héttel a német megszállás előtt még az akkori cseh kormány döntött.