Erdogan, aki államfői tisztsége mellett tavaly május óta ismét a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke is, kedden az AKP parlamenti frakcióülésén tartott beszédet.

A török államfő már múlt szerdán bejelentette: 2019 novembere helyett idén júniusban tartják a következő elnök- és parlamenti választásokat. Erdogan azért sürgeti Kilicdaroglut, mert az ellenzéki pártok napok óta a választási szövetség és a közös államfőjelölt-állítás lehetőségeiről tárgyalnak.

Erdogan felszólalásában szó szerint úgy fogalmazott: "Kemal úr, ne késlekedj, gyerünk, jelöltesd magad. Minek keresgélsz jobbra, balra? Pártelnökhöz illő az államfőjelöltség."

Bár eddig maga az AKP sem nevezte meg hivatalosan a saját államfőjelöltjét, a török közvélemény nyilvánvalónak tartja, hogy Erdogan az. A kormánypárttal szövetségben induló nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli volt az, aki múlt szerdán kijelentette: a ő jelöltjük Erdogan.

Az azóta eltelt időszakban ugyan a CHP több vezetőségi tagja azt mondta, hogy a párt kedden közzéteszi államfőjelöltje nevét, egyelőre ez nem történt meg. Az ellenzéki oldalon zajló tárgyalások miatt még az sem biztos, hogy a CHP saját jelöltet állít.

Ráadásul Kilicdaroglu a CHP keddi parlamenti frakcióülésén egységes fellépésre kérte az ellenzéket. Hangsúlyozta: "ez most a haza megmentésének, az összefogásnak az ideje. A CHP mindennemű önfeláldozásra készen áll."

A török sajtóban a napokban az is felmerült, hogy az ellenzék akár a korábbi köztársasági elnököt, Abdullah Gült is indíthatja közös jelöltként Erdogan ellenében. Gül egykor Erdogan mellett maga is az AKP egyik alapító tagja volt, de viszonyuk néhány éve feszültté vált.

Abdullah Gül kedden azzal az Ahmet Davutogluval találkozott, aki 2016 májusában azután mondott le a miniszterelnöki posztról, hogy Erdogan előtte bekérette őt az államfői palotába.

Abdullah Gül szerdán a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) elnökével, Temel Karamollaogluval találkozik. Szakértők szerint az SP-nek kulcsfontosságú szerepe lehet a választásokon, mert szavazatokat hozhat el egy esetleges ellenzéki szövetség javára Erdogantól, valamint az iszlamista AKP és a nacionalista MHP szövetségétől.

Karamollaoglu hétfőn Kilicdarogluval egyeztetett, kedden pedig Meral Aksenerrel, a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnökével, akit szakértők Erdogan legfőbb kihívójának tekintenek.

Aksener a megbeszélés után kijelentette: "ha azt mondják, hogy lépjek vissza Gül javára, nem teszem."

Kilicdaroglu kedd este lemondta szerdára tervezett programját és jelezte: helyette Aksenerrel találkozik.

A harmadik legnagyobb parlamenti erő, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) férfi társelnöke, Sezai Temelli a keddi frakcióülésen azt mondta, hogy a HDP saját államfőjelöltet állít.

A június 24-ei elnök- és parlamenti választással Törökországban végrehajtó elnöki rendszer lép életbe.

Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

A Jó Párt programja szerint Aksener a végrehajtó elnöki rendszert egy éven belül a jelenlegi parlamentáris rendszerré alakítaná vissza.