Az Európai Parlament plenáris ülésének az unión kívüli országok magasan képzett állampolgárainak uniós alkalmazását lehetővé tevő, úgynevezett kékkártya-irányelv reformjáról szóló vitáján Ylva Johansson közölte: az európai cégek hatvan százaléka arra panaszkodik, hogy nem talál megfelelően képzett munkavállalókat az Európai Unióban. Jelenleg Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok vonzza a legtöbb külföldi munkavállalót, ezen a helyzeten a kékkártya rendszerének bevezetése segítene az uniós letelepedés biztosításával - mondta.

Rávilágított: a rendszer az unióban menedékstátusszal rendelkezők számára is lehetővé teszi, hogy kékkártyáért folyamodjanak, ugyanis - szavai szerint - nem szabad lebecsülni a migránsok képességeit. Példa erre az Afganisztánból nemrégiben elmenekült, a nemzetközi koalíciót segítő, magasan képzett afgán tolmácsok, jogászok és bírák esete - emelte ki. Hozzátette: "a már itt élő migránsok számára is biztosítani szeretnénk, hogy munkát találjanak Európában, hasznosíthassák szakképzettségüket".

Az Európai Bizottság javaslata szerint a kékkártya-irányelv lehetővé teszi, hogy az uniós munkaadók könnyebben vegyenek fel unión kívüli munkavállalókat. Rugalmasabbak lesznek a kékkártya kiadásához szükséges feltételek, a direktíva alacsonyabb értékben határozza meg például a szükséges minimális jövedelem szintjét, ahogy felső plafont is bevezet a javadalmazásra vonatkozóan. A szerződések időtartamát 16 hónapban határozza meg, illetve a munkavállalás esetén nem csak a végzettséget, hanem a szakmai tapasztalatot is figyelembe veszi. A módosított irányelv emellett egyszerűbb unión belüli mozgással és gyorsabb családegyesítési eljárással bővíti a kedvezményezettek jogait.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a vita során elmondott felszólalásában azt mondta: a bevándorlás jelentős hatással van egy ország kultúrájára és identitására, az európai társadalmak gyökeres megváltozását hozhatja magával. Ezért nem közös európai szabályokra és erősebb brüsszeli jogkörökre van szükség, hanem arra, hogy a döntés joga visszakerüljön a tagállamokhoz. Minden tagállam maga jogosult dönteni a jövőjéről - emelte ki.

"Világosan ki kell mondani, hogy a tömeges bevándorlás nem az egyetlen lehetséges válasz arra, ha csökken a népesség, vagy munkaerőpiaci gondok adódnak. Vannak más lehetőségek is. Például a családok és a gyermekvállalás kiemelt támogatása, ahogy azt mi Magyarországon csináljuk" - fogalmazott.

Végezetül arra hívta fel a figyelmet, ha az unión kívüli szegényebb országokból a legmagasabban képzetteket elszívja Európa, akkor az ott további gazdasági lemaradást fog okozni. A szegénység pedig újabb és újabb migrációs hullámokat gerjeszt majd Európa felé. Ez nem csak erkölcstelen Európa részéről, hanem súlyosan felelőtlen is - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy az unión kívüliek szabad munkavállalását és európai letelepedését lehetővé tevő kékkártya rendszere a migráció felgyorsításához járul majd hozzá.

"Miért nem a saját fiataljainkat képezzük? Miért nem számukra biztosítunk munkát? Miért nem a saját állampolgárainkkal törődünk?" - tette fel a kérdést a képviselő.

Hangsúlyozta: Magyarország a jövőt a fiatalokra építi. Minden eszközzel a tanulmányaikat és a munkába állásukat segíti, az egyetemek ingyenesek, illetve a 25 éves kor alatti pályakezdőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetni - emlékeztetett a képviselő.