Szombaton az Európai Parlament elnöke, a frakciók vezetői és az uniós tagállamok vezetői Rómában, hogy a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megvitatják, merre haladjon tovább az európai integráció Nagy-Britannia uniós kilépését (Brexit) követően. Közös állásfoglalásukat a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítik majd.

Szymanski az uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülésén elmondta: a tagállamok között jelenleg egyeztetés alatt álló, az uniós integráció céljait is tartalmazó dokumentumot illetően a tagországok állam-, illetve kormányfői egyetértenek abban, hogy a közös cél az EU gazdasági növekedése, valamint a biztonsági helyzet javítása.

"Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű kidolgozni helyes, a lengyel elvárásokat tiszteletben tartó nyelvezetet" - fűzte hozzá Szymanski.

"Kulcsfontosságú kérdésnek" minősítette az EU intézményrendszerének koncepcióját. "Elfogadhatatlannak" nevezett minden olyan esetleges próbálkozást, amely az EU állandó megosztásához vezethet. "Nem arról van szó, hogy Lengyelország saját helyét féltené az új uniós építményben, hanem arról, hogy ez Európát fogja gyengíteni" - fejtette ki.

Fontosnak nevezte Európa jelenlegi társadalmi-gazdasági modelljének megőrzését, Európa biztonságát, a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét.

Varsó itt "nagyon határozott elvi állásponton" van, mely megszabja "annak feltételeit, hogy a lengyel kormányfő támogathassa és aláírhassa a római nyilatkozatot" - fogalmazott Szymanski.

A lengyel politikai vezetők az utóbbi napokban többször aláhúzták: elutasítják az EU alapító országai által szorgalmazott koncepciót, a két-, illetve többsebességes Európát.

Szerda reggel Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő leszögezte: a római nyilatkozatra vonatkozó lengyel álláspontot a visegrádi csoport (V4) kormányfőinek március eleji varsói csúcstalálkozóján közzétett tervezet tartalmazza. Ebből kiemelte a nemzeti parlamentek megerősített szerepét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság "teljesítse végre az alapszerződésekben rögzített funkcióit, a végrehajtó funkciót (...) és ne folytassa saját, gyakran a tagállamok kormányfői által javasoltaktól elrugaszkodó politikáját".

Március 9-én Brüsszelben Beata Szydlo lengyel kormányfő nem írta alá az akkori EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, tiltakozásul az ellen, hogy a többi tagállam mellőzte a Varsó által támogatott Jacek Saryusz-Wolski jelöltségét az Európai Tanács élére, és a szintén lengyel Donald Tuskot választották újra. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke szerint a Brüsszelben történtek hátterében a kétsebességes Európa koncepciója állt, Berlin Kaczynski azért támogatta Tuskot, mert a koncepció híve.