"Közösen előre kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára" - közölte May az ülés előtt, kitérve azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne az előrehaladáshoz.
Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság továbbra is vezető szerepet kíván játszani Európa biztonságának megőrzésében, továbbá "mély és különleges" kapcsolatot akarna kialakítani az EU-val.
A brit kormányfő elmondta, a találkozó margóján egyeztetni fog Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, illetve a belga, a dán és a litván miniszterelnökkel, azonban leszögezte, a mostani ülésnek nem a Brexit áll a középpontjában, hanem hogy miként kellene felvenni a harcot az EU és a hat érintett kelet-európai ország (Ukrajna, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország) előtt álló közös kihívásokkal.
"Védekeznünk kell az Oroszországhoz hasonló ellenséges országok cselekedeteivel szemben, melyek a keleti partnerségi országok gazdasági növekedését fenyegetik" - mondta May.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy May december 4-én Brüsszelbe látogat, ahol megvizsgálják, hogy elegendő előrelépést tudtak-e elérni a brit kiválási feltételekről szóló tárgyalásokon. A munkaebéden Juncker és May mellett Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója is részt vesz.
Rövid sajtóértekezletén a volt luxemburgi miniszterelnök kijelentette: bízik benne, hogy még decemberben sikerül megfelelő előrehaladást elérni a fő kérdésekben, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések következő szakaszára.
Juncker hozzátette, ugyan rendkívül fontos szomszédos országokról van szó, a mai "nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó". Emellett arról is beszélt, hogy "nem elégedett az ukrajnai fejlemények mindegyikével, de az intézkedések többsége a jó irányba mutat". A bizottság elnöke a kritikával a sokak által kifogásolt ukrán oktatási reformra célozhatott.
Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a keleti partnerségi országokkal való kapcsolat "nagyon fontos a saját biztonságunk szempontjából".
Az uniós és a keleti partnerségi országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén a köztük folyó együttműködés további fokozásának lehetőségeiről tárgyalnak.
Emmanuel Macron francia államfő, Mariano Rajoy spanyol, Paolo Gentiloni olasz és Mark Rutte holland kormányfő, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sincs jelen a találkozón, pedig utóbbit most hívták meg először az ülésre.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!