EU-keleti partnerség - May: tovább kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára

Külföld, 2017.11.24

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatairól szóló egyeztetések megkezdését sürgette Theresa May brit miniszterelnök pénteken az uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt.

"Közösen előre kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára" - közölte May az ülés előtt, kitérve azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne az előrehaladáshoz.

Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság továbbra is vezető szerepet kíván játszani Európa biztonságának megőrzésében, továbbá "mély és különleges" kapcsolatot akarna kialakítani az EU-val.

A brit kormányfő elmondta, a találkozó margóján egyeztetni fog Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, illetve a belga, a dán és a litván miniszterelnökkel, azonban leszögezte, a mostani ülésnek nem a Brexit áll a középpontjában, hanem hogy miként kellene felvenni a harcot az EU és a hat érintett kelet-európai ország (Ukrajna, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország) előtt álló közös kihívásokkal.

"Védekeznünk kell az Oroszországhoz hasonló ellenséges országok cselekedeteivel szemben, melyek a keleti partnerségi országok gazdasági növekedését fenyegetik" - mondta May, aki sajtóhírek szerint a tanácskozáson 100 millió fontot (35 milliárd forintot) ajánl fel a következő öt évre az orosz propaganda ellensúlyozására a volt szovjet tagköztársaságokban.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy May december 4-én Brüsszelbe látogat, ahol megvizsgálják, hogy elegendő előrelépést tudtak-e elérni a brit kiválási feltételekről szóló tárgyalásokon. A munkaebéden Juncker és May mellett Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója is részt vesz.

Rövid sajtóértekezletén a volt luxemburgi miniszterelnök kijelentette: bízik benne, hogy még decemberben sikerül megfelelő előrehaladást elérni a fő kérdésekben, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések következő szakaszára.

Juncker hozzátette, ugyan rendkívül fontos szomszédos országokról van szó, a mai "nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó". Emellett arról is beszélt, hogy "nem elégedett az ukrajnai fejlemények mindegyikével, de az intézkedések többsége a jó irányba mutat". A bizottság elnöke a kritikával a sokak által kifogásolt ukrán oktatási reformra célozhatott.

Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a keleti partnerségi országokkal fenntartott kapcsolat "nagyon fontos a saját biztonságunk szempontjából".

Az uniós és a keleti partnerségi országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén a köztük folyó együttműködés további fokozásának lehetőségeiről tárgyalnak.

Emmanuel Macron francia államfő, Mariano Rajoy spanyol, Paolo Gentiloni olasz és Mark Rutte holland kormányfő, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sincs jelen a találkozón, pedig utóbbit most hívták meg először az ülésre.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a keleti partnerországokba irányuló uniós export értéke tavaly 28 milliárd eurót tett ki, az onnan érkező import pedig 26 milliárd eurót. Ez az Európai Unió külső kereskedelmének nagyjából 1,6 százalékát jelenti, amivel a hat ország együttesen az EU tizenharmadik legfontosabb kereskedelmi partnerének számít.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!