Donald Tusk arról számolt be, hogy az ülésen az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői megerősítették kölcsönös elkötelezettségüket a térség európai perspektívája iránt.

"Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az Európai Unió, nincs alternatíva, nincs B-terv" - mondta Tusk a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón. "A térség szerves része Európának, és a közösségünkhöz tartozik" - tette hozzá.

Végezetül leszögezte: az összeköttetés javítását célzó, most bejelentett intézkedések nem alternatívái és nem is helyettesítői az EU bővítésének, pusztán arra szolgálnak, hogy a felek hatékonyabban használják ki az addigi időt.

Tusk az Irán ellen elrendelt amerikai szankciókról szólva aláhúzta: felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy fellépjen az európai érdekek sérülése esetén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a brüsszeli testület péntek délelőtt aktiválni fogja azt az úgynevezett blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai vállalatok számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, s amelynek értelmében nem ismerik el az amerikai büntetéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Juncker az iráni atomegyezménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-nak egészen addig eleget kell tennie vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi.

"Kötelességünk megóvni az európai vállalatokat az amerikai szankciók negatív hatásaitól. Cselekednünk kell, és ezért aktiváljuk az 1996-ban született blokkoló rendeletet" - mondta.

Kijelentette, arról is döntés született, hogy lehetővé teszik az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai cégek iráni befektetéseit.

Jean-Claude Juncker beszélt emellett az amerikai elnök által az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámokról, és hangsúlyozta, hogy az uniónak tartós mentességet kell kapnia ezek alól ahhoz, hogy kereskedelmi egyeztetések kezdődhessenek Brüsszel és Washington között. "Nem fogunk úgy tárgyalni, hogy Damoklész kardja lebeg a fejünk felett" - mondta.