TV műsor

Évértékelő - Merényletek, kibertámadások és egy vihart kavaró oktatási törvény határozta meg Ukrajna 2017-es évét

Külföld, 2018.01.01

Több politikai indíttatású merénylet, kibertámadás érte idén Ukrajnát, amelyek mögött Kijev szerint Oroszország áll, súlyosbodott a válság a kelet-ukrajnai fronton, és eközben megromlott a magyar-ukrán viszony az új oktatási törvény elfogadása miatt.

Ukrajna számára kedvező fejlemény is történt viszont 2017-ben: megkapták az ukrán állampolgárok júniusban a vízummentes beutazási engedélyt az európai uniós országokba, amelyre a 2013 végén kezdődött kijevi Majdan-tüntetések óta vártak.

Komoly sajtóvisszhang követte belföldön és külföldön egyaránt azt az incidenst, amelyben Gyenyisz Voronyenkovot, az orosz Állami Duma volt képviselőjét március 23-án lelőtték Kijevben. Június 27-én autóba rejtett pokolgép végzett szintén a fővárosban Makszim Sapovallal, az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó katonai hírszerzés ezredesével. Egy nappal később a kelet-ukrajnai harcok övezetében úgyszintén pokolgépes merényletben életét vesztette Jurij Voznij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese.

Október 25-én Kijevben Ihor Moszijcsuk, az ellenzéki Radikális Párt parlamenti képviselője sérült meg egy motorbiciklire szerelt robbanószerkezet felrobbanásakor Kijevben, testőre és egy rendőrtiszt életét vesztette.

Október 30-án ismeretlenek tüzet nyitottak Kijev közelében Adam Oszmajev, a Vlagyimir Putyin elnök elleni merényletkísérlettel vádolt férfi és felesége, Amina Okujeva autójára. A nő életét vesztette, Oszmajev megsérült. Mindketten önkéntesként harcoltak ukrán oldalon a Donyec-medencei fronton.

A merényletek mellett több kibertámadás is történt Ukrajnában, amiért Kijev szintén Moszkvát tette felelőssé. A legsúlyosabb hackertámadás június 27-én, az ukrán alkotmány ünnepét megelőző napon történt: a Petya nevű zsarolóvírus támadta meg Ukrajnában a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos, állami és magánszolgáltató-, illetve gyártóvállalatnál.

November 10-én hamis bombariadók miatt az ország tíz repülőterén állt le átmenetileg a legi közlekedés.

Kijevi vezető politikusok szerint mindezen incidensek mögött a Kreml áll, amelynek célja azt a látszatot kelteni, hogy Ukrajnában rendkívül rossz a közbiztonság.

Közben a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus is idén a korábbi évhez képest lényegesen több áldozatot szedett. A 2014 óta tartó válság halálos áldozatainak száma mostanra meghaladta a tízezret.

Novemberben hatalmi belviszály alakult ki a kelet-ukrajnai szakadárok között, több napig jelzés nélküli egyenruhás fegyveresek tartották megszállva Luhanszk központját, végül Ihor Plotninckij, az önkényesen kikiáltott szakadár Luhanszki Népköztársaság "elnöke" lemondott tisztéről és Oroszországba menekült.

Kijev szerint a válság további mélyülésének előjele lehet, hogy december 19-én Moszkva visszahívta képviselőit a Donyec-medencei tűzszünetet felügyelő közös ukrán-orosz katonai koordinációs központból.

A magyar-ukrán kapcsolatokat jelentősen beárnyékolta, hogy szeptemberben az ukrán parlament új oktatási törvényt fogadott el, amelynek hetedik cikkelye kimondja, hogy az oktatás nyelve az országban alapvetően az ukrán. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - úgy rendelkezik, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi ugyan a cikkely több tantárgy oktatását európai uniós nyelveken is.

A kárpátaljai magyar szervezetek szerint a jogszabály sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit, mivel már megszerzett jogokat vesz el a nemzetiségektől, amelyek anyanyelvi oktatást jelentős mértékben szűkíti.

A 7. cikkelyt az Európai Tanács alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság úgy foglalt állást: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történőfolyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak. Míg Budapest és a kárpátaljai magyarok szervezetei a cikkely módosítását követelik, addig Kijev álláspontja az, hogy azon nem szükséges változtatni. A Velencei Bizottság által tett ajánlásokat az ukrán vezetés ígérete szerint egy majdan elkészülő, a középszintű oktatást újraszabályozó törvénybe szándékozik beépíteni.

Az ukrán belpolitikában Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök kavart vihart, akit az odesszai kormányzói posztról való távozása után Petro Porosenko elnök júliusban megfosztott ukrán állampolgárságától. Még a kormányzói pozíció elvállalásakor Szaakasvili lemondott georgiai állampolgárságáról, így ezután hontalanná vált. A nyáron külföldön tartózkodott, de szeptemberben újra visszatért Ukrajnába - gyalogosan a lengyel határon át -, majd az általa Új Erők Mozgalma néven alapított ukrajnai ellenzéki párt élén több utcai tiltakozó megmozdulást szervezett Kijevben. Az ukrán vezetéssel szembekerült politikussal szemben a főügyészség eljárást indított, azzal gyanúsítva meg, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban, pénzt fogadva el ehhez a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott és Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök környezetétől.

Szaakasvilit december 8-án vették őrizetbe a hatóságok Kijevben azután, hogy néhány nappal korábban ezt hívei megakadályozták. Később az ügyében illetékes bíróság úgy döntött, hogy a politikus szabadlábon védekezhet.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!