Ezt a Fehér Ház helyettes szóvivője, Sarah Huckabee Sanders szögezte le az elnöki hivatal szokásos napi sajtótájékoztatóján.

Arról egyelőre nem nyilatkoztak, hogy az Egyesült Államok - amely a viszályban érintett valamennyi államnak szövetségese - vállal-e aktív szerepet a térségben kialakult nézeteltérések elsimításában.

Hétfőn délelőtt az Ausztráliában tárgyaló Rex Tillerson külügyminiszter már állást foglalt Katar ügyében: a helyzet tárgyalásos rendezését szorgalmazta, valamennyi érdekelt fél bevonásával.

Sarah Huckabee Sanders kitért az amerikai politikai és közéletet a napokban a legjobban foglalkoztató kérdésre is: vajon az úgynevezett elnöki privilégiumot igénybe véve Donald Trump megakadályozza-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elbocsátott igazgatója, James Comey csütörtökre tervezett kongresszusi nyilvános meghallgatását. A helyettes szóvivő hangsúlyozta: az elnök nem kíván beavatkozni és nem kéri a volt FBI-igazgatót, hogy mondjon le a nyilvános meghallgatásról. "Az elnöki kiváltság megszokott az ilyen esetekben, de a szenátusi hírszerzési bizottság gyors és akkurátus vizsgálatának megkönnyítése végett az elnök nem kívánja gyakorolni ezt az előjogát" - fogalmazott Huckabee Sanders.

James Comey nyilvános meghallgatását nagy várakozás előzi meg, sajtóinformációk szerint Trump elnök állítólag azt kérte volna a még hivatalban lévő Comey igazgatótól, hogy zárja le a néhány közeli munkatársra, így Michal Flynn lemondatott nemzetbiztonsági főtanácsadóra vonatkozó vizsgálatot. A napokban, szintén a sajtó egy részében, lábra kapott a hír, miszerint Donald Trump élne az úgynevezett elnöki kiváltsággal.

Az "elnöki kiváltság" kifejezés nem szerepel az amerikai alkotmányban, de az első elnök, George Washington óta alkalmazott módszer abban az esetben, amikor a Fehér Ház szeretne visszatartani bizonyos belső határozatokat, dokumentumokat a kongresszus elől. Az íratlan szabály kialakítását az a megfontolás motiválta, hogy az elnökök nyugodtan kérhessék ki legfőbb tanácsadóik véleményét, s ne kelljen amiatt aggodalmaskodniuk, hogy ezek tartalma a törvényhozók tudomására jut. Az 1950-es években például Dwight Eisenhower elnök élt az elnöki kiváltsággal, annak érdekében, hogy megvédje a kormányzat munkatársait a Joseph McCarthy szenátor vezette, Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság faggatódzásaitól. Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság azután a Nixon-elnökség Watergate-botránya idején formálisan is hivatalos doktrínaként ismerte el az elnöki kiváltságot, mint a végrehajtó hatalom és a kongresszus közötti egyensúly egyik eszközét. Donald Trump elődje, Barack Obama volt elnök egy alkalommal élt ezzel az eszközzel.