A Vesti.mk csütörtökön közölte, hogy a politikus a közösségi médiában erősítette meg leváltását, egyben azt is tudatta, hogy a pártból nem lép ki.

Macedóniában a múlt vasárnap szerveztek népszavazást a Görögországgal júniusban megkötött egyezmény támogatásáról, illetve az ország nevének megváltoztatásáról. Míg a balközép kormány szerint az ország nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatása az egyetlen lehetséges lépés annak érdekében, hogy folytatódhasson Szkopje euroatlanti integrációja, addig a jobboldal úgy véli, hogy a névváltoztatás alkotmányellenes, és általa megszűnik a macedón identitás. A VMRO-DPMNE nyíltan nem szólította bojkottra a szimpatizánsait, inkább azt üzente, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint, Hrisztijan Mickoszki pártelnök azonban nem ment el szavazni.

Bogojeszki szerint két irányzat van a pártjában, az egyik a demokrácia, a modernizáció és az európaiság felé húz, míg a másik a tekintélyelvű karrierizmus, a kriminalizáció és a klientizmus felé. A politikus szerint a kettő összeegyeztethetetlen úgy, hogy a párt emellett fejlődni tudjon. Úgy vélte, a VMRO-DPMNE jelenleg "a történelem rossz oldalán áll", ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez hamarosan megváltozik, és más irányba fordul a párt politikája.

A múlt vasárnapi macedón véleménynyilvánító népszavazás érvénytelen lett, mert a választópolgároknak csupán a 37 százaléka vett részt rajta, az érvényességhez pedig a szavazópolgárok több mint felének az urnákhoz kellett volna járulnia.

A népszavazás érvénytelensége ellenére Zoran Zaev kormányfő bejelentette, kezdeményezni fogja a parlamentben a névváltoztatásra vonatkozó alkotmánymódosítást, előbb azonban felméri, hogy megvan-e az ehhez szükséges kétharmados támogatottsága. Jelezte, ha nem támogatják elegen, akkor előrehozott választást fog kezdeményezni.

A júniusban megkötött macedón-görög egyezmény lezárja a 27 éve húzódó vitát a két ország között, a benne foglaltak értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.