Francia elnökválasztás - Fillon egyik szóvivője is lemondott, Juppé készen áll az elnökjelöltségre

Külföld, 2017.03.03

Lemondott pénteken a hat hét múlva esedékes francia elnökválasztási kampányban betöltött tisztségéről Thierry Solere, Francois Fillon konzervatív jelölt egyik szóvivője. A jobboldali képviselő volt a hatvanadik politikus, aki elhagyta a családtagjai feltételezett parlamenti állásaival megvádolt jobboldali jelölt kampánystábját.

A Libération című baloldali napilap számlálója (http://www.liberation.fr/apps/2017/03/compteur-lacheurs-fillon/) szerint percről perce nő a Fillonnal szerda óta szembeforduló jobboldali képviselők száma, amely péntek kora délután elérte a 71-et.

Francois Fillon maga jelentette be szerdán, hogy március 15-re beidézték a családja feltételezett fiktív parlamenti állásai ügyében eljáró vizsgálóbírók, hogy vádat emeljenek ellene. Politikustársai arra figyelmeztetik, hogy január 26-án a legnézettebb tévéhíradó élő adásában maga ígérte meg, hogy amennyiben eljárás indul ellene, visszalép az elnökjelöltségtől, ezért a jobboldal hitelessége múlik az adott szaván.

Francois Fillon szerdán viszont azt mondta: meg fog jelenni az idézésen, de "nem enged, nem lép vissza". A jelölt "politikai gyilkosságnak" nevezte az ellene folyó eljárást, és ismét tagadta a vádakat.

Az igazságszolgáltatás csütörtök este tudatta, hogy Francois Fillon párizsi lakásában házkutatást tartottak a vizsgálóbírók.

Közben a novemberi jobboldali előválasztáson második helyen végzett Alain Juppé, Bordeaux polgármesterének környezete jelezte: Juppé készen áll, hogy átvegye az elnökjelöltséget, ha Fillon mégis visszalép. Egy friss felmérés szerint ha most tartanák az elnökválasztást, Francois Fillon nem jutna be a második fordulóba, Alain Juppé viszont megnyerné az első fordulót Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti front elnöke és Emmanuel Macron független jelölt előtt.

Alain Juppé, akinek közvetlen politikustársai már szerdán kiléptek Fillon kampánystábjából, környezete szerint nem fog magától bejelentkezni az elnökjelöltségre, jóllehet az 500 képviselői és polgármesteri támogatói aláírást Filllonhoz hasonlóan már ő is megkapta az alkotmánytanács szerint.

"Francois Fillonnak előbb vissza kell lépnie, és a jobbközép Köztársaságiaknak egyhangúlag fel kell sorakozniuk mögötte" ahhoz, hogy vállalja a jelöltséget - jelezték a források.

"Alain Juppé nem puccsista, nem fogja Francois Fillont távozásra bírni, semmilyen összeesküvést nem kezdeményez" - tette hozzá a forrás.

Juppé eddig minden alkalommal cáfolta, hogy kész átvenni az elnökjelöltséget, teljes lojalitással volt Fillon iránt, de elemzők szerint ő maga adott engedélyt közvetlen politikustársainak arra, hogy elhagyják Fillon kampánystábját és tudassák a sajtóval, hogy készen áll a jelöltség átvételére.

A Le Parisien című napilap pénteken azt írta, hogy Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő (2007-2012), aki eddig ellenezte ezt az alternatívát, beleegyezését adta Alain Juppé jelöltségéhez. Márpedig a francia sajtó szerint a jobbközép Köztársaságiak pártjában továbbra is az exelnök mondja ki a sorsdöntő kérdésekben az utolsó szót.

Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet által a France2 közszolgálati televízió megbízásából készült pénteki felmérés szerint Emmanuel Macron átvette a vezetést 27 százalékkal a második helyre szorult Marine Le Pen előtt, aki 25,5 százalékot érne el az első fordulóban, ha azt most tartanák, míg Francois Fillon 19 százalékra számíthat.

Amennyiben Juppé átveszi Fillon helyét, a jelenlegi állás szerint 26,5 százalékot kaphat az első fordulóban és a 25 százalékot elérő Macronnal együtt jutna be a második fordulóba.

Fillon stábja vasárnap délutánra az elnökjelölt támogatására nagygyűlést szervez Párizsban, a Trocadéro térre.

Francois Hollande szocialista államfő viszont úgy vélte, hogy nem lehet nagygyűlést szervezni "az intézmények, az igazságszolgáltatás megkérdőjelezésére". "A választási kampánynak folytatódnia kell, de az nem tesz lehetővé mindent. Felelőssége szólítok fel, mert ez nem megengedett. (Fillon) jelöltnek felelősen kell viselkednie. Nem lehet hazánkban olyan nagygyűlést rendezni, amely az intézményeket, az igazságszolgáltatást vagy a rendőrség munkáját kérdőjelezi meg a vizsgálatokban" - fogalmazott korzikai látogatásán a köztársasági elnök.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!