Az igazgató szerint a vereségért egy választási rendszert hibáztatni egy demokráciában, általában pótcselekvés.

Emlékeztetett, a francia választási rendszer "torzító hatása" miatt fordulhatott az elő, hogy a rekordalacsony részvétel (49 százalék) mellett, 32 százalékos eredménnyel kétharmados többséget szerezhetett Emmanuel Macron pártja és a politikai szövetséges tömörülés.

Szánthó Miklós szerint érdekes, hogy a választási rendszerek miként torzítanak, de a francia választás legitimitás szempontjából nem megkérdőjelezhető.

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a szavazatok 32,32 százalékával végzett az élen a nemzetgyűlési választások első fordulójában, és ezzel a parlament 577 fős alsóházába 400-455 képviselőt küldhet.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal kerültek a második helyre, és 70-130 fős frakciójuk lehet, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett, és maximum tíz mandátumot szerezhet, amellyel nem tud önálló frakciót alakítani.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon pártja és a kommunisták együttesen 13,75 százalékot értek el, 10-23 mandátummal, a Szocialista Párt (PS) szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal és egy 20-35 fős frakcióval kénytelen megelégedni.