A Budapesti Corvinus Egyetem docense azt mondta: a két előző elnöknek, Nicolas Sarkozynek és Francois Hollande-nak is megvolt a törvényhozásban egy olyan többségi támogatottsága, amely felhatalmazást adott számukra, hogy végigvigyék a programjukat, az mégsem sikerült. Így most sem biztos, hogy az elnöki program végigvitele szempontjából az a döntő kérdés, hogy mekkora ez a felhatalmazás - jegyezte meg.

Ismertetése szerint bár a részvételi arány az elmúlt húsz évben folyamatosan csökken, általában 60-65 százalékra állt be, most viszont drasztikusan lecsökkent, 43 százalékra. Sok tényező következménye a szavazástól való tartózkodás, és ezek egyike biztosan Macron személye. A politikus egy fiatal, új arc, ami a választók számára nem volt mindig meggyőző. Kifejtette: már az elnökválasztás alatt is csak részben a programja miatt szavaztak rá, részben pedig azért, hogy ne Marine Le Pen legyen az elnök. Most, a törvényhozási választásoknál visszajött ez a bizonytalanság - tette hozzá.

Véleménye szerint Macron annak is köszönheti győzelmét, hogy mindkét hagyományos nagy párt - a baloldali Szocialista Párt és a jobboldali Köztársaságiak és szövetségeseik - retorikája szélsőségesen baloldalivá, illetve szélsőségesen jobboldalivá vált a választások során, és "maradt középen egy hely". Ezt a centrista helyet Macron meg tudta tölteni kommunikációval, értékekkel és politikai stratégiával, továbbá meg tudta szólítani a jobbközép szavazókat, ami Charles de Gaulle korábbi elnökéhez hasonlítható teljesítmény - értékelt a szakértő.

A választások nagy vesztesének számító Szocialista Pártról Szűcs Anita azt mondta: 2012-ben, amikor "túlnyerte magát", már érezhető volt, hogy a francia baloldalnak újra kell fogalmaznia hagyományos értékeit. Bár ez meg is kezdődött, az egymással versengő baloldali gondolatok közül a párt nem tudott egy olyat kommunikálni, amelyet a választók követtek volna. Most az a kérdés, hogy melyik baloldali platform lesz az, amelyik Macron baloldali ellenzékét adja - fűzte hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök centrista pártja túlnyomó többségre tett szert a parlamentben a francia törvényhozási választások vasárnapi második fordulójában. A centrista Köztársaság Lendületben (LREM) és szövetségese, a szintén centrista Francois Bayrou vezette Demokrata Mozgalom (MoDem) a francia belügyminisztérium vasárnap éjjeli adatai szerint 341 mandátumot szerzett az 577 tagú törvényhozásban, ami jóval több, mint az abszolút többség biztosításához elegendő 289 hely. A részvétel ugyanakkor példátlanul alacsony, 43 százalékos volt.

A jobbközép Köztársaságiak és szövetségeseik 135 mandátumot kaptak, miközben a távozó parlament képviselőinek felét adó Szocialista Párt gyakorlatilag megsemmisült: mindössze 43 helyet sikerült szereznie. A szocialistákat követik a radikális baloldaliak és a kommunisták 27 képviselővel. A szélsőjobboldali Nemzeti Front, Marine Le Pen pártja 8 mandátumot kapott, ami azonban így is jóval több, mint a 2012-ben szerzett két hely.