Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa Kolozsváron beszélt erről az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusán tartott előadásában. Elmondta: portfóliójához tartozik az EU nyelvi sokszínűsége is, és ilyen minőségében bátorítani kívánja a nyelvek tanulását és a nyelvi sokszínűség fenntartását.

"Az új nyelvek megtanulása segíti a kölcsönös megértést, és új perspektívákat nyit meg" - jelentette ki a biztos. Úgy vélte, a fiatalok számára azért is fontos a nyelvtanulás, mert ez elősegíti az elhelyezkedési lehetőségeiket a munkaerőpiacon.

Megjegyezte: az EU-ban több mint hatvan regionális vagy kisebbségi nyelv létezik, amelyeket az unió mintegy 40 millió polgára beszél. Ezek státusát a nemzeti parlamentek határozzák meg, de az EB bátorítja a nyelvi sokszínűséget.

Navracsics Tibor azt is megemlítette, hogy az Európai Unió 2018-at a kulturális örökség évévé nyilvánította, és ez kiváló alkalom lesz arra, hogy a múlt tisztelete mellett az örökség jövőjéről és az ehhez való viszonyulásról is beszéljünk. Úgy vélte, a kulturális örökség megőrzése gazdasági hasznot is hajthat. Ez a terület közvetlenül több mint 300 ezer, közvetetten pedig 7,8 millió munkahelyet biztosít például a turizmusban.

A kolozsvári FUEN-kongresszus külön fejezetet szentelt az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulásának az európai kulturális hagyatékhoz. Ebben Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kultúra összeköti az embereket, és nem egészséges, ha egy ország a kisebbségei kultúráját veszélyforrásnak tekinti. Az alelnök elmondta: a román kormány akadályozta meg, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a védett szellemi kulturális örökségek listájára sorolja a csíksomlyói búcsút.