Amint az Agerpres hírügynökség beszámolt róla, a tanúnak egy magyarországi bíróságról kellett volna videokapcsolatba kerülnie a Hargita megyei törvényszék tárgyalótermével, de - akárcsak az elmúlt két tárgyalási fordulóban - ez csütörtökön sem történt meg. Az ügyet tárgyaló csíkszeredai bíró kijelentette, hogy minden törvényes lépést megtett a tanú meghallgatása érdekében, az illetékes magyarországi bíróság viszont azt közölte, hogy nem kapott felkérést a tanúmeghallgatás feltételeinek a biztosítására.
Mezei János ellen 2015. január végén egy olyan ügy miatt indult ügyészségi vizsgálat, amelyben Budapest V. kerületi önkormányzata is érintett. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) a 2015. májusi vádemelésben hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta a polgármestert.
A vádhatóság szerint Mezei azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül.
A DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította cég ügyvezetőjét - aki a feljelentést tette ellene -, hogy mondjon le tisztségéről. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a polgármesteri hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.
A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben kétszer is polgármesterré választott Mezei János az ellene foganatosított kényszerintézkedések miatt nem indult újabb polgármesteri mandátumért a 2016 nyarán tartott önkormányzati választásokon.
A 17 700 lakosú Gyergyószentmiklóson a lakosság 86 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!