Kiemelte, hogy noha az EU túlteljesíti a nemzetközi szinten tett csökkentési vállalásait, Európa az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 11 százalékáért felelős.

A közelmúltban szentesített 2030-as klíma- és energiapolitikai keret ambiciózus célkitűzéseivel Európa magabiztos "jó tanulóként" ülhet tárgyalóasztalhoz az ENSZ decemberi klímakonferenciáján - vélekedett. Hasonlóan elkötelezett partnerek nélkül azonban - tette hozzá - ismét egyedül maradhat a nemzetközi porondon.

A magyar néppárti EP-képviselő szerint a klímaváltozás elleni küzdelem a jövőben csak akkor lehet eredményes, ha a 2015-ös párizsi konferencia előtt más fejlett országok és a jelenleg még fejlődő nagy kibocsátók is az EU-hoz mérhető ambiciózus vállalásokat tesznek. Úgy véli, az EU-nak óvatosan kell bánnia a "túlbuzgó" uniós célokkal, mert az energiaintenzív ágazatok elüldözésével Európa versenyhátrányba kerülhet. Hangsúlyozta azt is, hogy az új nemzetközi egyezménynek a fejlett és a fejlődő országokra egyaránt alkalmazhatónak, ösztönzőnek, igazságosnak és jogilag kötelező erejűnek kell lennie.

Az Egyesült Államok és Kína nemrégiben tett történelmi bejelentése nyomán hamarosan látótávolságon belülre kerülnek Európa követői is - vélekedett Hölvényi György. A globális szén-dioxid-kibocsátás 46 százalékáért felelős két nagy kibocsátó novemberi közös nyilatkozata szerint az Egyesült Államok 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását 2025-ig, míg Kína azt vállalta, hogy a nem fosszilis forrásokon alapuló energiafogyasztás részarányát 20 százalékra növeli 2030-ig, annak érdekében, hogy a szén-dioxid-kibocsátás növekedése 2030 után megálljon, majd csökkenő pályára álljon.

"Határozott biztatással be kell várni a mögöttünk levőket, hogy hasonló vállalásokat tegyenek" – fogalmazott Hölvényi György.