Horvát elnök: Bosznia európai integrációja az egész térség érdeke
Külföld, 2018.01.17
Bosznia-Hercegovina európai integrációja az ország és a térség politikai, gazdasági, kulturális és biztonsági érdeke, és Zágráb támogatja Szarajevó európai uniós csatlakozási folyamatát - hangsúlyozta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdán Szarajevóban miután megbeszélést folytatott a háromtagú boszniai államelnökség tagjaival.
Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a két ország vezetése gyakrabban találkozik majd, és lezárhatják az évek óta létező, nyitott kérdéseket.
A találkozón tisztázták azokat az ügyeket is, amelyek az utóbbi néhány hónapban vitát gerjesztettek a két ország között - emelte ki a horvát államfő. Azt állította, hogy a sajtó több kijelentését is kiragadta a szövegkörnyezetből, és úgy állította be, mintha az Bosznia-Hercegovina ellen irányulna, holott szerinte erről szó sincs. Elsősorban - magyarázta - a Peljesac-hídról van szó, amelynek megépítéséről nem egyezik a boszniai és a horvát fél véleménye, de ennek nem politikai, hanem gazdasági és idegenforgalmi okai vannak - tette hozzá.
A Peljesac-híddal Horvátország a boszniai tengerpartot elkerülő, közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját, délebbre fekvő tengerparti földsávjával, Bosznia-Hercegovina szerint viszont ezzel ellehetetlenítenék az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát.
Emellett az utóbbi időszakban vitát okozott a Boszniában élő horvátok helyzete is. A horvát sajtó szerint Horvátország számára kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina jövőjét illetően, hogy új választási törvényt fogadjon el a boszniai parlament. Kolinda Grabar-Kitarovic látogatásának egyik célja, hogy megállapodás szülessen arról, hogy államalkotó minden nemzetiség, így a boszniai horvátok is saját parlamenti és önkormányzati képviselőket választhassanak. Az eddigi gyakorlat szerint a bosnyákok is indíthattak horvát képviselőt a választásokon, és szavazataikkal támogathatták is a jelöltet.
Kolinda Grabar-Kitarovic kijelentette: Zágráb nem akar szélesebb jogokat kérni a boszniai horvátok számára, mindazonáltal azt szeretné, ha ugyanolyan jogok illetnék meg a horvátokat is, mint a másik két államalkotó népcsoportot, a bosnyákokat és a szerbeket.
Dragan Covic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a horvát támogatásnak köszönhetően Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozása elérhető közelségbe kerül, akár már a 2018-as esztendő során.
A találkozón tisztázták azokat az ügyeket is, amelyek az utóbbi néhány hónapban vitát gerjesztettek a két ország között - emelte ki a horvát államfő. Azt állította, hogy a sajtó több kijelentését is kiragadta a szövegkörnyezetből, és úgy állította be, mintha az Bosznia-Hercegovina ellen irányulna, holott szerinte erről szó sincs. Elsősorban - magyarázta - a Peljesac-hídról van szó, amelynek megépítéséről nem egyezik a boszniai és a horvát fél véleménye, de ennek nem politikai, hanem gazdasági és idegenforgalmi okai vannak - tette hozzá.
A Peljesac-híddal Horvátország a boszniai tengerpartot elkerülő, közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját, délebbre fekvő tengerparti földsávjával, Bosznia-Hercegovina szerint viszont ezzel ellehetetlenítenék az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát.
Emellett az utóbbi időszakban vitát okozott a Boszniában élő horvátok helyzete is. A horvát sajtó szerint Horvátország számára kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina jövőjét illetően, hogy új választási törvényt fogadjon el a boszniai parlament. Kolinda Grabar-Kitarovic látogatásának egyik célja, hogy megállapodás szülessen arról, hogy államalkotó minden nemzetiség, így a boszniai horvátok is saját parlamenti és önkormányzati képviselőket választhassanak. Az eddigi gyakorlat szerint a bosnyákok is indíthattak horvát képviselőt a választásokon, és szavazataikkal támogathatták is a jelöltet.
Kolinda Grabar-Kitarovic kijelentette: Zágráb nem akar szélesebb jogokat kérni a boszniai horvátok számára, mindazonáltal azt szeretné, ha ugyanolyan jogok illetnék meg a horvátokat is, mint a másik két államalkotó népcsoportot, a bosnyákokat és a szerbeket.
Dragan Covic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a horvát támogatásnak köszönhetően Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozása elérhető közelségbe kerül, akár már a 2018-as esztendő során.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!