Horvát külügyminisztérium: Szlovéniának sem oka, sem alapja nincsen bármilyen eljárást indítani Horvátország ellen
Külföld, 2018.03.16
Szlovéniának sem oka, sem alapja nincsen Horvátország ellen eljárást indítani az Európai Unió Bíróságán, mert Zágráb elutasítja a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott tavaly júniusi ítéletét - közölte a horvát külügyminisztérium pénteken, miután Ljubljana benyújtotta az Európai Bizottságnak (EB) a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetét Zágráb ellen.
"Mint ahogy már korábban többször is elmondtuk, Horvátország tudja, hogy hogyan válaszoljon erre" - olvasható a szövegben.
Az EB pénteken megerősítette, hogy Szlovénia benyújtotta a dokumentumot, amelyet a bizottság át fog tanulmányozni.
Alexender Winterstein, a testület szóvivője elmondta: készen állnak arra, hogy közvetítsenek az ügyben, mint ahogy korábban is készen álltak rá hasonló jogi vitákban.
Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárást. Ez kimondja: bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke a Dnevnik című szlovén napilapnak néhány hónapja adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az ilyen eljárások nagyon ritkák az EU-ban. A megállapodás tartalmaz ugyan olyan rendelkezést, hogy EU-tagországok indíthatnak pert egymás ellen a bíróságon, de azt közös megegyezés alapján kell megtenniük - mondta.
Eddig mindössze hat kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtottak be, és csak egy fejeződött be sikerrel. Csak Franciaországnak sikerült megnyernie a pert Nagy-Britanniával szemben, utóbbi ország intézkedései miatt a francia halászokkal szemben. Hármat elutasított a bíróság, egyben sikerült a két félnek megállapodnia, egyben pedig az eljárást indító ország maga állt el a pertől - írta a lap.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.
Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
Az EB pénteken megerősítette, hogy Szlovénia benyújtotta a dokumentumot, amelyet a bizottság át fog tanulmányozni.
Alexender Winterstein, a testület szóvivője elmondta: készen állnak arra, hogy közvetítsenek az ügyben, mint ahogy korábban is készen álltak rá hasonló jogi vitákban.
Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárást. Ez kimondja: bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke a Dnevnik című szlovén napilapnak néhány hónapja adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az ilyen eljárások nagyon ritkák az EU-ban. A megállapodás tartalmaz ugyan olyan rendelkezést, hogy EU-tagországok indíthatnak pert egymás ellen a bíróságon, de azt közös megegyezés alapján kell megtenniük - mondta.
Eddig mindössze hat kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtottak be, és csak egy fejeződött be sikerrel. Csak Franciaországnak sikerült megnyernie a pert Nagy-Britanniával szemben, utóbbi ország intézkedései miatt a francia halászokkal szemben. Hármat elutasított a bíróság, egyben sikerült a két félnek megállapodnia, egyben pedig az eljárást indító ország maga állt el a pertől - írta a lap.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.
Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!