Horvátországban a jövőben szigorúbb feltételekhez kötik a lakóingatlanok elárverezését
Külföld, 2017.07.06
A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta a végrehajtási törvény módosítását, amelynek értelmében az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett lehet csak elárverezni az adósok egyetlen lakóingatlanát - közölte Drazen Bosnjakovic igazságügyi miniszter.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Horvátországban 330 ezer állampolgárnak zárolták a számláját valamilyen tartozás miatt, sokan közülük már végrehajtási eljárás alatt állnak.
A törvénymódosítás célja, hogy többé ne lehessen elárverezni az adósok egyetlen lakóingatlanát, ha az alaptartozásuk nem haladja meg a 20 ezer kunát (mintegy 800 ezer forint) - hangsúlyozta a miniszter. "Amennyiben valaki mégis ingatlan nélkül marad, az sem kerül az utcára, a szociális intézmények biztosítják számára, hogy 18 hónapig fedél legyen a feje felett" - mondta.
Andrej Plenkovic kormányfő elmondta: mivel a hatályos törvényt eddig többször is módosították, az őszre létrehoznak egy munkabizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozzon egy újabb, jobb minőségű és korszerűbb törvényt, amely teljes egészében kezelni tudja a problémát.
Horvátországot egyre aggasztóbb szociális helyzet jellemzi. A horvát gazdasági kamara adatai szerint jelenleg 2050 ingatlan van árverés alatt, a kilakoltatások pedig mindennaposak.
A 4 milliós országban mindössze 1,13 millió ember dolgozik - egy részük több hónapos késéssel kapja meg a bérét -, a nyugdíjasok száma pedig elérte az 1,24 milliót.
Különböző jelentések szerint az országban az elmúlt hat és fél évben az állami pénzügyi intézet (FINA) 40 milliárd kuna (1667 milliárd forint) adósságot hajtott be az emberektől, ennek ellenére az állampolgárok tartozása jelenleg is meghaladja a 42 milliárd kunát. Arról, hogy ebből az összegből mekkora az alaptartozás és mekkora a kamat és az eljárási költség, soha nem jelent meg adat.
A FINA jelentése szerint 42 ezer állampolgár tartozása kevesebb mint 2000 kunát tesz ki, míg 76 ezer állampolgár 2 ezer és 10 ezer kuna között tartozik a bankoknak, az államnak, a közműveknek vagy a telefontársaságoknak. A legnagyobb adóssággal nem az egyszerű civilek, hanem a csődbe ment kis- és közepes vállalkozások rendelkeznek, összesen 4500 tönkrement vállalkozást tartanak nyilván. Közel 14 ezer állampolgár 100 ezer kunánál több adósságot halmozott fel.
Egyre nagyobb problémát jelent a fiatal, produktív munkaerő elvándorlása is az országból. Közülük sokan azért hagyják el Horvátországot, hogy a jobb kereseti lehetőség reményében törleszteni tudják otthoni adósságukat.
A törvénymódosítás célja, hogy többé ne lehessen elárverezni az adósok egyetlen lakóingatlanát, ha az alaptartozásuk nem haladja meg a 20 ezer kunát (mintegy 800 ezer forint) - hangsúlyozta a miniszter. "Amennyiben valaki mégis ingatlan nélkül marad, az sem kerül az utcára, a szociális intézmények biztosítják számára, hogy 18 hónapig fedél legyen a feje felett" - mondta.
Andrej Plenkovic kormányfő elmondta: mivel a hatályos törvényt eddig többször is módosították, az őszre létrehoznak egy munkabizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozzon egy újabb, jobb minőségű és korszerűbb törvényt, amely teljes egészében kezelni tudja a problémát.
Horvátországot egyre aggasztóbb szociális helyzet jellemzi. A horvát gazdasági kamara adatai szerint jelenleg 2050 ingatlan van árverés alatt, a kilakoltatások pedig mindennaposak.
A 4 milliós országban mindössze 1,13 millió ember dolgozik - egy részük több hónapos késéssel kapja meg a bérét -, a nyugdíjasok száma pedig elérte az 1,24 milliót.
Különböző jelentések szerint az országban az elmúlt hat és fél évben az állami pénzügyi intézet (FINA) 40 milliárd kuna (1667 milliárd forint) adósságot hajtott be az emberektől, ennek ellenére az állampolgárok tartozása jelenleg is meghaladja a 42 milliárd kunát. Arról, hogy ebből az összegből mekkora az alaptartozás és mekkora a kamat és az eljárási költség, soha nem jelent meg adat.
A FINA jelentése szerint 42 ezer állampolgár tartozása kevesebb mint 2000 kunát tesz ki, míg 76 ezer állampolgár 2 ezer és 10 ezer kuna között tartozik a bankoknak, az államnak, a közműveknek vagy a telefontársaságoknak. A legnagyobb adóssággal nem az egyszerű civilek, hanem a csődbe ment kis- és közepes vállalkozások rendelkeznek, összesen 4500 tönkrement vállalkozást tartanak nyilván. Közel 14 ezer állampolgár 100 ezer kunánál több adósságot halmozott fel.
Egyre nagyobb problémát jelent a fiatal, produktív munkaerő elvándorlása is az országból. Közülük sokan azért hagyják el Horvátországot, hogy a jobb kereseti lehetőség reményében törleszteni tudják otthoni adósságukat.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!