A 2015-ös ankarai merénylet volt Törökország történelmének legvéresebb terrortámadása, amelyet a hatóságok az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet számlájára írnak.

A beszámoló szerint a pernek összesen 36 vádlottja van. A kilenc fővádlott 100-szoros életfogytiglant a halálos áldozatok száma miatt, és még 1-szerest az alkotmányos rend megsértéséért kaptak. A vádlottakat ezen felül még külön-külön 10 ezer 557 év szabadságvesztéssel is büntették 391 ember, köztük 20 gyerek elleni emberölési kísérletért.

Az életfogytiglanra ítélteket és a 10 másik, letartóztatásban ülő vádlottat "fegyveres terrorszervezet irányításáért", "fegyveres terrorszervezeti tagságért", "veszélyes anyag engedély nélküli tartásáért", valamint "a lőfegyverekről szóló törvény megsértéséért" további börtönévekkel is sújtották, 7 év 6 hónaptól 18 évig terjedően.

A per további 16 vádlottja szökésben van, az egyik vádlott pedig 2016 októberében egy rendőrségi rajtaütés során robbantotta fel magát az IÁ akkori törökországi fészkének számító Gaziantep városában.

A per vádlottjai egy kazah nemzetiségű kivételével mind törökök.

2015. október 10-én délelőtt kettős robbantásos merényletet követtek el Ankara központjában. Pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant a vasúti pályaudvar előtt, ahol kurdbarátok százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők közötti erőszak leállítására szólítson fel, miután két és fél év fegyverszünet elteltével 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban.

Az incidens néhány héttel a november 1-jei előrehozott parlamenti választás előtt történt. A korabeli jelentések még 102-103 halálos áldozatról adtak hírt.

A per 2016. november 7-én kezdődött, és az ítélethozalt 54 tárgyalási nap előzte meg.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam legalább 60 évre nő. Ez a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért szabható ki. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.