Két nagy táborhely alakult ki az elmúlt hónapokban a francia főváros északkeleti részén, az egyik a Szent Márton-csatorna partján, ahol mintegy hatszáz, elsősorban afgán és elefántcsontparti migráns táborozik, míg a párizsi körgyűrű tövében közel 1500, afrikai országokból, Szudánból, Eritreából, Guineából érkezett bevándorló vert tábort.

A kormányzat és a szocialista városvezetés között hetek óta vita folyik arról, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a táborozók ellátása, akiknek jelenleg elsősorban a párizsiak és a civil szervezetek segítenek.

Az emberek megfelelő szálláshelyre szállítását illetően azt követően erősödött fel a belpolitikai vita, hogy egy afgán állampolgár május elején belefulladt a Szent Márton-csatornába.

A belügyminisztérium arra szólította fel a várost, hogy tegye meg a szükséges jogi lépéseket a táborok felszámolásának kezdeményezésére, és ez esetben a rendőrség el tud járni. Anne Hidalgo főpolgármester válaszában ezt elutasította és arra emlékeztetett, hogy a 2015-ös menekültválság kezdete óta több mint harminc táborkiürítést rendelt el a prefektúra Párizsban, anélkül, hogy a városvezetés feljelentést tett volna.

Gérard Collomb belügyminiszter közleményében "tudomásul veszi, hogy a város nem hajlandó a közterületek kiürítését kérni, amit sajnál". Ezért a belügyminisztérium kérte fel a párizsi prefektúrát, hogy hajtsa végre a táborok felszámolását az ott lakók hatósági ellenőrzésével és biztonságba helyezésével.

A sátortáborok mára "humanitárius veszélyeket" jelentenek és "nem elviselhetők a párizsiak" számára - véli a belügyminiszter, aki azt is jelezte, hogy a felszámoláshoz a párizsi önkormányzat szerepe elengedhetetlen, mert amennyiben a kiürítést követően "a sátortáborok újjáépülnek, ennek a 35. akciónak nem lesz értelme".

"Ez a helyzet végtelen ideig fog ismétlődni, amennyiben a helyi hatóságok nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a táborok ne épüljenek újra" - hangsúlyozta a belügyminiszter.

Gérard Collomb arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországban a menedékkérelmek negyven százalékát a párizsi régióban nyújtják be, miközben a befogadóhelyek alig két százaléka található a fővárosban. Az elmúlt évek kiürítéseit követően a táborlakókat a Párizs körüli településeken vagy más megyékben osztották szét - emlékeztetett a belügyminiszter, aki arra is figyelmeztetett, hogy a kiürítést követően azokat az embereket, akik nem jogosultak menekültstátuszra, a hatóságok ki fogják toloncolni az országból.

Hírmagyarázók szerint a táborhelyek felszámolását azért nem sürgeti egyik hatóság sem, mert a bevándorlók egy jelentős része már ujjlenyomatot adott egy másik uniós országban, ezért Franciaországnak oda kellene őket visszairányítania a menedékkérelmi eljárás lefolytatására, vagy pedig ahogy azt az észak-franciaországi Calais sátortáborának felszámolásakor tette, kivételt kellene tennie. Ezenkívül olyan migránsok is nagy számban vannak az utcán, akiknek a menedékkérelmét már elutasították egy másik uniós országban, így nem valószínű, hogy Franciaország befogadná őket.