Az ARD országos köztelevízióban sugárzandó interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint a kancellár kiemelte: "tekintettel az emberekre, akik megválasztottak minket, sürgősen vissza kell térnünk a munkához".

A kormány az első száz napja alatt sokat elért, de ez a Németországba igyekvő, az Európai Unióban máshol már regisztrált menedékkérők ügye körüli viták miatt "kissé háttérbe szorult" - mondta.

Hangsúlyozta: szilárd meggyőződése, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója kitölti a 2021 őszéig tartó választási ciklust.

"Azt viszont nem tudom megígérni, hogy más ügyekben nem lesznek megint viták" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy a vita a kormányzás természetes része, amikor három párt koalíciója vezeti az országot.

Pártja, a CDU és a Horst Seehofer vezette bajor CSU viszonyát pedig mindig is az "eltérő megközelítések" jellemezték, ezt mutatják például a külföldi autósokat célzó autópályadíj bevezetése körüli viták - jegyezte meg a pártelnök-kancellár.

Azzal kapcsolatban, hogy Horst Seehofer és a CSU el akarta érni, hogy feltétlenül és az érintett ország viszonyulásától függetlenül megtagadják a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain a máshol már regisztrált menedékkérőktől, hangsúlyozta, hogy a kormány politikájának irányait a kancellár határozza meg, a minisztereknek pedig igazodniuk kell ehhez.

"Éppen ezért nem is kerül sor menekültek egyoldalú visszafordítására" - mondta Angela Merkel.

A tervezett tranzitközpontokról elmondta, hogy az embereket legfeljebb 48 órára rendőri felügyelet alá veszik, a nők és a gyermekek pedig külön elhelyezést kapnak.

A 48 órás határidő a német alaptörvényből következik, két napon belül meg kell állapítani, hogy a tranzitközpontokba érkezők jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására. Ha ez nem sikerül, át kell helyezni őket a többi menedékkérőnek rendszeresített befogadóközpontokba - ismertette Angela Merkel.

A megoldás az úgynevezett repülőtéri eljárás mintáját követi, ami azt jelenti, hogy a tranzitközpontokban elhelyezett menedékkérők jogilag nem tartózkodnak Németországban.

Az eljárást a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha a repülővel érkező menedékkérők közül valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt - jogilag az ország területén kívüli - helyen kell maradnia. A menekültügyi hatóság döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, az illetékes közigazgatási bíróságnak 14 napon belül döntenie kell az ügyben. Ha a jogerős döntés szerint az illető nem jogosult menedékjogi kérelem benyújtására, külföldre kell távoznia a repülőtér tranzitzónájából.

A CDU és a CSU hétfőn egy három pontból álló megállapodással zárta le hetek óta húzódó vitáját, amely arról szólt, hogy miként lehet megtagadni a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain - a bajor-osztrák határ három átkelőjénél - a máshol már regisztrált menedékkérőktől.

A testvérpártok egyetértésre jutottak abban, hogy a német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni mindazon menedékkérők belépésének akadályozására, akiknek a menekültügyi eljárását az EU-s szabályok alapján nem Németországban kell lefolytatni, hanem abban a tagállamban, amelyben elsőként regisztrálták őket.

Ezért tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes államba. Amennyiben pedig a menekültügyi eljárás lefolytatásában illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni az uniós visszaküldési szabály végrehajtását célzó együttműködés javításáról, akkor az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.