A giesseni közigazgatási bíróság döntése szerint Ranstadt település önkormányzata nem szólíthatta volna fel a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) Hessen tartományi szervezetét a májusi európai parlamenti (EP-) választást felvezető kampány idején, hogy távolítsa el az "állítsuk meg az invázió: a migráció öl" feliratú választási plakátokat.

Az ügyben eljáró bíró indoklása a zsidók Egyiptomból kivonulásától az amerikai kontinens európai betelepítéséig történelmi példák sora mutatja, hogy a "migráció valóban hozhat magával halált és pusztulást".

A bíró a nem jogerős ítélet indoklásában hozzátette, hogy az NPD szlogenje a németországi társadalmi, politikai helyzettel összefüggésben is kiállja az "empirikus bizonyítás" próbáját. Mint kifejtette, a Németországba irányuló 2014-2015-ös bevándorlás társadalmi változásokat idézett elő, amelyek "emberek halálához vezettek", hosszabb távon pedig akár a szabadságon alapuló, demokratikus berendezkedés "halálát" is okozhatják, és ha az állam nem képes megőrizni az erőszak monopóliumát, elindul egy olyan "lappangó hanyatlás", amely egykor a római birodalom bukásához vezetett.

A Deutschlandfunk keddi beszámolója szerint Maximilian Pichl jogász, a kasseli egyetem európai uniós migrációs politikával foglalkozó kutatója élesen bírálta a döntést. A giesseni közigazgatási bíróság bírája jogi kérdések vizsgálata helyett történettudományinak vélt fejtegetésekbe bocsátkozott. Azzal az állítással pedig, miszerint a migráció képes kultúrák lerombolására, átvette "a történelem népnemzeti (völkisch) értelmezését" - mondta az országos közszolgálati rádiónak Maximiliam Pichl.

A Deutschlandfunk összeállításában hozzátették, hogy a kasseli egyetem kutatója korábban a legismertebb német menekültügyi civil szervezetnél, a Pro Asylnál tevékenykedett.

Hozzátették azt is, hogy ugyanezzel a választási plakáttal kapcsolatban egy másik bíróság más döntést hozott. A Bautzenben működő Szászország tartományi közigazgatási felsőbíróság elutasította az NPD panaszát az ellen, hogy Zittau város önkormányzata leszedette plakátjait.

Az NPD széles körben neonáciként számon tartott párt. A májusi EP-választáson 0,3 százalékos eredményt jelentő 101 111 voksot szerzett, ami nagyjából az egyharmada az előző, 2014-es EP-választáson szerzett 301 139 szavazatnak.

A NPD-t 1964-ben alapították, és szélsőségesnek tekintett nézetei miatt szinte az alapítás óta tart a vita arról, hogy be kell-e tiltani. A törvényhozás két kamarája, a Bundestag és a Bundesrat 2003-ban közösen kérte az alkotmánybíróságtól a párt betiltását. A testület az indítványt formai okokra hivatkozva elutasította. Másodszor egyedül a Bundesrat próbálkozott, indítványát az alkotmánybíróság 2017-ben az NPD csekély társadalmi befolyásával indokolva elutasította.