Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány aggodalommal szemléli a mentőhajó sorsának alakulását, és belső egyeztetést folytat a mintegy 230 ember elhelyezésének ügyéről. Hangsúlyozta, hogy közös európai megoldást tartanak szükségesnek.

Kitérő válaszokat adott azokra a felvetésekre, hogy hasonló helyzetekben a kormányszóvivői tájékoztatókon rendre elhangzik, hogy gőzerővel dolgoznak az elesettek megsegítésén, 2015 szeptemberében pedig humanitárius szükséghelyzetnek minősítették a Németország felé tartó menedékkérők ügyét és beengedték őket az országba.

Megjegyezte: a menekültügyi eljárás során kell megállapítani, hogy a Lifeline fedélzetére felvett emberek "menekültek-e vagy migránsok".

Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ellenállása miatt nem sikerült döntésre jutni a Lifeline utasainak ügyében, Eleonore Peterman belügyminisztériumi szóvivő azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a tárcavezető ilyen irányú tevékenységet folytat.

Steffen Seibert nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke támogatja-e a Lifeline utasainak vagy az utasok egy részének befogadását. A szóvivő kiemelte, fontos, hogy a kormány egységesen lépjen fel.

A Lifeline 17 fős német személyzettel és a kimentett emberekkel a fedélzetén egy hétig várakozott nemzetközi vizeken a Földközi-tengeren, mert nem kapott engedélyt a kikötésre az Európai Unióban. Végül Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerdán közölte, hogy a hajó kiköthet a szigetországban.

Szerdán az ellenzéki pártok kezdeményezésére berendelték a Bundestagba Horst Seehofer belügyminisztert, hogy az azonnali kérdések óráján ismertesse a kormány álláspontját a Lifeline-ügyben. A miniszter hangsúlyozta, hogy Németország nem kell lépéseket tennie, mert nyolc európai uniós (EU-) tagország vállalja a kimentett hajótöröttek befogadását.

A német mentőhajó "sajnálatos esete" is mutatja, mennyire fontos egy európai szintű menekültügyi szabályrendszer kidolgozása és az EU külső határának hatékony ellenőrzése és védelme - mondta.

Aláhúzta, hogy "védett övezeteket" kell kialakítani úgynevezett harmadik országokban, vagyis az EU-n kívül.

Visszautasította az ellenzéki Zöldek és a Baloldal (Die Linke) szónokainak vádját, miszerint a kormány embertelen módon jár el. Kiemelte, hogy Németország 2016-ban és 2017-ben több menedékkérőt fogadott be, mint az összes többi EU-s tagország együttvéve.