A közlemény szerint a legtöbben - több mint háromezren - Szíriából érkeztek, utána az irakiak, eritreaiak és afganisztániak következnek mintegy ezer-ezer fővel.

Tovább csökkent a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) benyújtott menedékjogi kérelmek száma és a hivatal ügyhátraléka is. Az új kérelmek száma 16 568 volt, ami csaknem 8 százalékkal kevesebb az egy hónappal korábbi 17 964-nál, az elbírálásra váró kérelmek száma pedig 333 815-re csökkent a januári 384 523-ról.

A hivatal februárban 71 499 kérelmező ügyét bírálta el, a januári 70 750 után. Menekültstátuszt vagy hosszabb távú tartózkodásra feljogosító más menedékjogi státuszt a kérelmezők 46,1 százaléka kapott. A kérelmek 36,5 százalékát elutasították, 17,4 százaléka pedig a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Ide tartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszer keretében más uniós tagországnak átadott menedékkérők ügyei.

Az észak-afrikai Algéria, Marokkó és Tunézia alkotta Maghreb-térségből származó menedékkérők aránya külön téma a német belpolitikában, mert az onnan érkezők körében kiugróan magas a bűnözés és jellemző a szélsőséges iszlamizmus is. Tunéziai volt a karácsony előtti berlini iszlamista terrormerénylet elkövetője, Anis Amri is.

A kormánypártok a Nyugat-Balkán országaival kapcsolatban sikerrel alkalmazott megoldásra építve arra törekednek, hogy mindhárom államot sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ennek révén a BAMF gyorsabban utasíthatná el a kérelmeket, és a kormány várakozása szerint így csökkenne a német menekültügyi rendszer vonzereje, szívó hatása. Azonban az ellenzéki pártok nem támogatják a kezdeményezést, többek között arra hivatkozva, hogy a Maghreb-térségben hátrányosan megkülönböztetik a szexuális kisebbségeket.

Az átsoroláshoz szükséges a Bundesrat - a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarájának - hozzájárulása is, és ott a szövetségi kormány pártjai nincsenek többségben. Az ellenzék várhatóan el is buktatja a berlini vezetés törekvését, amikor pénteken szavaznak az ügyben.

Ugyanakkor a Maghreb-térségből származók aránya nem nagy a menedékkérők körében, és számuk egyre inkább csökken. A Bild című lap csütörtöki összesítése szerint a régióból tavaly mintegy 8000 menedékkérő érkezett, az egy évvel korábbi 25 ezer után.

Németországba valamennyi származási országot együttvéve tavaly 280 ezer menedékkérő érkezett, ez alig egyharmada a 2015-ös 890 ezernek.