Illegális bevándorlás - IOM-igazgató: a jól irányított migráció pozitív jelenség

Külföld, 2018.03.12

A  Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) európai uniós részlegének igazgatója szerint a rendezett és jól irányított migráció pozitív jelenség a migránsok, a küldő és a fogadó országok számára is, ugyanakkor továbbra is minden ország megtarthatja magának azt a szuverén jogot, hogy eldöntse, kit enged be és kit nem - Eugenio Ambrosi erről az M1 aktuális csatornának adott interjúban beszélt hétfőn este.  

Az IOM regionális igazgatóját a migránsok és a menekültek közötti különbségtételről, az integrációról, az ENSZ tárgyalás alatt lévő migrációs kompaktjáról és az EU területén kívül létrehozandó hotspotokról is kérdezték.

Eugenio Ambrosi szerint a Nemzetközi Migrációs Szervezet egyik alapvető tétele, hogy a rendezett és jól irányított migráció pozitív jelenség mindenkinek, a migránsoknak, az országnak, ahonnan érkeztek, és a fogadó országnak is. A kulcs az, hogy jól irányított migráció legyen, ne kaotikus, rendezetlen emberáramlat, hanem egyeztetett, átfogó rendszer, program, politika, és elv, ami alapján a mozgás történik - hangsúlyozta igazgató, aki szerint a mobilitás alapvetően hozzátartozik az emberi léthez.

A migránsok és a menekültek közötti különbségtételről szólva úgy vélte: a menekültekre vonatkozó, 1951 óta működő Genfi Konvenció rendszerét meg kell őrizni, de nem szabad összekeverni azzal, amit a másik mozgásban lévő embercsoport érdekében tesznek, hiszen ők nem menekültek, és nem is vonatkozik rájuk a genfi egyezmény.

Kiemelte: mindenki, legyen menekült, kísérő nélküli gyermek, embercsempészek áldozata vagy gazdasági migráns, esetleg egy diák, aki máshol szeretne továbbtanulni, rendelkezik alapvető jogokkal, amelyek ugyanazok mind a hét milliárd földi polgár számára. Szerinte viszont ez nem jelenti azt, hogy egy rendezetlen migránsnak automatikusan joga van ott maradni egy adott országban, vagy joga van ahhoz, hogy hozzájusson bizonyos szolgáltatásokhoz. Minden ország megtartja magának azt a szuverén jogot, hogy kit enged be és kit nem, és milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki az adott ország területén maradni akar - tette hozzá.

Rámutatott: az ENSZ jelenleg tárgyalás alatt lévő Migrációs Kompaktjának egyik fontos alaptétele is az, hogy a migráció területén továbbra is megmarad az államok szuverenitása, elsődleges felelőssége.
Hozzátette: a kompaktról egészen nyárig folytatódnak a tárgyalások annak érdekében, hogy megtalálják azokat a mechanizmusokat és további politikai útmutatásokat, hogy a migrációt rendezett formában lehessen levezényelni.

Az integráció kérdéséről elmondta: segíteni kell a minél jobb beilleszkedését azoknak a szabályosan érkezett migránsoknak, akik már itt vannak Európában, emellett támogatni kell az integrációban a konfliktusövezetekből Európába érkező menekülteket is. A szabálytalanul érkezett migránsokat illetően kiemelte: jelentős számban zajlanak visszaküldések, de önkéntes hazatérések is vannak. A visszaküldés tehát létező lehetőség, és egyébként elismeri a Migrációs Kompakt tervezete is - jegyezte meg

Ugyanakkor - folytatta - a rendezetlen módon érkező között is vannak olyan csoportok, például gyermekek, akik lehet, hogy nem kerülnek azonnal azok közé, akiket vissza kell küldeni, előbb valamiféle segítségre lehet szükségük. A realitásokból kiindulva el kell ismerni, nincs meg a mód arra, hogy ha valaki partot ér Olaszország déli részén, azonnal visszaküldjék. Lehet olyan humanitárius helyzet, amit előbb kezelni kell, és csak azután lehet másik megoldást választani - tette hozzá.

Az Európai Unión kívül felállítandó, és területen kívüli menekültügyi elbírálást végző hotspotokkal kapcsolatban kifejtette: a területen kívüli eljárásnak alapvetően jogi nehézségei vannak, hiszen ha lenne egy uniós területen kívüli eljárást lefolytató hivatal, máris felmerülne a kérdés, hogy melyik ország jogrendje az irányadó. Ha Líbiában valaki menekültstátust szerzett, nem szerez jogot arra, hogy az unión belül is menekültként tekintsenek rá, de ez még az unión belül is megtörténik, hiszen ha valaki egy uniós országban menedékstátust kap, nem biztos, hogy egy másik ország is érvényesnek tekinti magára nézve - magyarázta.

Mint mondta, jelenleg Líbiában a Nemzetközi Migrációs Szervezet nem ezzel foglalkozik, hanem elsősorban tájékoztatást ad a migránsoknak, hogy milyen veszélyekkel találkozhatnak, milyen fenyegetést, kockázatot jelent, ha embercsempészekhez fordulnak. Emellett - folytatta - azok számára, akik nem illenek bele abba a kategóriába, ami alapján a Genfi Konvenció szerint menedékjogra számíthatnak, azt a lehetőséget ajánlják fel, hogy kapnak egy kis segítséget a hazatéréshez. Jelezte: összességében 23 ezer ember kapott segítséget a hazatéréshez, ami jelentős számnak mondható, mert ők mind meg sem próbálták, hogy átjussanak Európába a tengeren át.

Szerinte a hazatérés támogatása mellett azt a lehetőséget is bővíteni kellene, hogy a már menekültstátust szerzett emberek közül minél többet tudjanak áttelepíteni a migrációs útvonalon fekvő menekülttáborokból, mert ez enyhítené a táborokat fenntartó országokra, például a Líbiára nehezedő nyomást. Hangsúlyozta: meg kell találni az egyensúlyt a különböző mechanizmusok között, hogy csökkenjen a nyomás, a szabálytalan mozgás, hogy legyenek alternatív lehetőségek, és aki akar hazatérhessen. Mindezeknek a lehetőségeknek az összehangolása afelé a cél felé mutatna, hogy jobban irányított, jobban kezelt, rendezett migrációs folyamat jöhessen létre - jelentette ki.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!