Illegális bevándorlás - Népszavazást kezdeményezne a menekültkvótákról egy lengyel ellenzéki párt
Külföld, 2017.03.20
Népszavazást kezdeményezne az Európai Unión belüli menekültátirányítás elutasításáról a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti párt, a jobboldali ellenzéki Kukiz' 15 - jelentette a hétfői lengyel sajtó a tömörülés vezetőjének, Pawel Kukiznak a Facebook közösségi honlapon tett bejegyzésére hivatkozva.
Pawel Kukiz azzal indokolta a kezdeményezést, hogy újból felmerült az EU által tervezett kényszerkvóták megvalósításának veszélye. "Biztos forrásokból tudom, hogy németek azt tervezik: a volt kommunista országokba, köztük Lengyelországba küldenék azokat a menekülteket, akiket nem tudtak azonosítani" - írta az ellenzéki pártvezető Facebook-bejegyzésében.
A Wirtualna Polska internetes hírportál a múlt heti hollandiai választások előtt kipattant holland-török viszállyal hozta összefüggésbe az ellenzéki párt kezdeményezését, valamint azzal, hogy Ankara a migrációs hullám feltartóztatását célzó tavaly márciusi EU-török megállapodás felmondásával fenyegetőzik, sőt részben már fel is függesztette azt.
"Sajnos, újból vissza kell térnünk az aláírásgyűjtéshez" - írta Kukiz. Pártja ugyanis még 2016 elején állt elő a kvótaügyi népszavazás kezdeményezésével. A referendum kiírásához szükséges 500 ezer aláírásból 350 ezret össze is gyűjtöttek, majd idén februárban felfüggesztették az akciót, arra hivatkozva, hogy a lengyel kormánypárt is ellenzi az uniós kvótát.
A hiányzó 150 ezer aláírást Kukiz a nyár végéig gyűjtené össze. A népszavazáson a lengyelek a következő kérdésre adhatnának választ: "Egyetért-e azzal, hogy Lengyelország az EU-n belüli menekültelosztási rendszer keretében menekülteket fogadjon be?".
Lengyelországban az alkotmánymódosításról szóló népszavazás kivételével egy referendum akkor kötelező érvényű, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka vesz benne részt.
Az 1989-es rendszerváltás óta ötször tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két referendum, valamint a 2015-ös elnökválasztási kampány idején Bronislaw Komorowski akkori államfő által kezdeményezett népszavazás - az alacsony részvételi arány miatt - érvénytelen volt. Az 1997-es - a jelenlegi alkotmányt jóváhagyó - népszavazás során a jogosult választóknak csak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt, akkor viszont nem volt előírás az érvényességhez az 50 százalékos részvételi arány. Érvényes volt a Lengyelország európai uniós csatlakozását jóváhagyó 2003-as népszavazás is, amikor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult az urnákhoz.
A Wirtualna Polska internetes hírportál a múlt heti hollandiai választások előtt kipattant holland-török viszállyal hozta összefüggésbe az ellenzéki párt kezdeményezését, valamint azzal, hogy Ankara a migrációs hullám feltartóztatását célzó tavaly márciusi EU-török megállapodás felmondásával fenyegetőzik, sőt részben már fel is függesztette azt.
"Sajnos, újból vissza kell térnünk az aláírásgyűjtéshez" - írta Kukiz. Pártja ugyanis még 2016 elején állt elő a kvótaügyi népszavazás kezdeményezésével. A referendum kiírásához szükséges 500 ezer aláírásból 350 ezret össze is gyűjtöttek, majd idén februárban felfüggesztették az akciót, arra hivatkozva, hogy a lengyel kormánypárt is ellenzi az uniós kvótát.
A hiányzó 150 ezer aláírást Kukiz a nyár végéig gyűjtené össze. A népszavazáson a lengyelek a következő kérdésre adhatnának választ: "Egyetért-e azzal, hogy Lengyelország az EU-n belüli menekültelosztási rendszer keretében menekülteket fogadjon be?".
Lengyelországban az alkotmánymódosításról szóló népszavazás kivételével egy referendum akkor kötelező érvényű, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka vesz benne részt.
Az 1989-es rendszerváltás óta ötször tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két referendum, valamint a 2015-ös elnökválasztási kampány idején Bronislaw Komorowski akkori államfő által kezdeményezett népszavazás - az alacsony részvételi arány miatt - érvénytelen volt. Az 1997-es - a jelenlegi alkotmányt jóváhagyó - népszavazás során a jogosult választóknak csak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt, akkor viszont nem volt előírás az érvényességhez az 50 százalékos részvételi arány. Érvényes volt a Lengyelország európai uniós csatlakozását jóváhagyó 2003-as népszavazás is, amikor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult az urnákhoz.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!