A két ország vezetője csütörtökön találkozik a Londontól délre található Sandhurstben.

A még véglegesítés alatt álló szöveg egy új francia-brit szerződés lesz, amely elsősorban a kísérő nélküli kiskorúakról, a menedékkérőkről és a családegyesítésről fog rendelkezni, "a kérelmek néhány napon belüli megvizsgálására vonatkozó időtartam pontos előírásaival" - jelezte a francia diplomáciai forrás. A szerződésnek lesz egy pénzügyi része is, amely "jelentős" brit hozzájárulást ír elő.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal.

A brit kormány ennek fejében eddig több tízmillió euróval támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, ahol jelenleg mintegy 1130 rendőr teljesít szolgálatot.

A francia politikusok elsősorban ezt a megállapodást okolják a calais-i helyzet kialakulásáért, és rendszeresen felvetik a határ megnyitásának lehetőségét annak érdekében, hogy a célországnak számító Nagy-Britannia a saját területén oldja meg az oda tartó bevándorlók sorsát. Az elnökválasztási kampányban a francia jobboldal valamennyi elnökjelöltje azt ígérte, hogy visszatelepíti Franciaországból Angliába a brit határellenőrzési eljárást, azaz újratárgyalja a Le Touquet-megállapodást, amelyet 2003-ban belügyminiszterként Nicolas Sarkozy írt alá francia részről. A kampányban Sarkozy azt javasolta, hogy a brit oldalon "legyen egy hot spot, ahol az angolok eldönthetik, hogy kit akarnak befogadni és kit nem".

Emmanuel Macron az elmúlt hónapokban többször is a megállapodás felülvizsgálatát javasolta. Az elnöki hivatal bejelentése értelmében a megállapodást nem mondja fel Franciaország, hanem a két ország egy új szerződéssel egészíti ki.

Párizs és London 2009-ben, 2010-ben és 2014-ben is egy-egy különmegállapodást kötött arról, hogy Franciaország jelentős pénzügyi hozzájárulásért cserébe átengedi a határőrizeti feladatokat Nagy-Britanniának, amit Párizsban sokan úgy értelmeznek: a brit határ áttelepült Franciaország területére.

A La Manche csatorna környéken az első hivatalos menekülttábort 2002 novemberben Sangatte üdülőfaluban számolta fel az akkori belügyminiszter, Nicolas Sarkozy. A Francia Vöröskereszt a menekülttáborát eredetileg a koszovói menekültek ellátására nyitotta meg, de az a világ minden tájáról érkező és Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók gyűjtőhelyévé vált. A felszámolást követően azonban több százan maradtak Calais környékén, ahol 2009-ben már államfőként Nicolas Sarkozy számolta fel elsőként a "dzsungelt", s ekkor a britek 4 ezer embert átvettek Franciaországtól. Öt évvel később a szocialista kormányzat két alkalommal is ledózeroltatta a területet, de a migránstábor minden alkalommal néhány hét alatt újjáépült. Az előző francia kormány másfél évvel ezelőtt közel 8 ezer migránst elszállított több száz vidéki befogadóközpontba, és ismét ledózerolta a sátrakat. Azóta újabb tábor kialakulását nem engedélyezik a rendőri erők, de a területen ismét megjelentek illegális bevándorlók, számukat 4-500 közöttire becslik a hatóságok és a segélyszervezetek.