A migrációs válság kezelésével kapcsolatban "a következő hónapokban a legfontosabb a hazatelepítés, a hazatelepítés és a hazatelepítés" - a hírportál szerint a kancellár ezekkel a szavakkal jelezte nemrégiben pártja, a CDU és a testvérpárt, a bajor CSU közös parlamenti (Bundestag-) frakciójának elnökségi ülésén, hogy 2017 legnagyobb kihívása az elutasított menedékkérők távozásra ösztönzése, szükség esetén hazatoloncolása.

A CDU/CSU meggyőződése szerint a menedékjog társadalmi elfogadottságát csak akkor lehet fenntartani, ha Németország kizárólag a védelemre szoruló embereket fogadja be, és az állam gondoskodik a jogosulatlan kérelmezők távozásáról. Az ügy pedig a legfontosabb belpolitikai kérdések közé kerülhet, mert az elutasított menedékkérők száma rövidesen történelmi csúcsra, félmillió fölé emelkedhet.

A folyamat azonban igen lassan halad, előzetes adatok szerint tavaly önként - állami pénzügyi támogatással - mintegy 55 ezren távoztak, a hazatoloncoltak száma pedig 25 ezer körül volt, holott a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csaknem 175 ezer kérelmet utasított el.

A Spiegel Online beszámolója alapján a szövetségi kormány új terve elsősorban arra irányul, hogy összehangolja és központosítsa az elutasított kérelmezők hazajuttatására irányuló tevékenységet, amely alapvetően a tartományok határkörébe tartozik. A csütörtöki tanácskozásra készített javaslat szerint a BAMF az idén is sok kérelmet utasít el, ezért közös, "nemzeti erőfeszítésre" van szükség a "hazatelepítési politikában".

A berlini vezetés elképzelése szerint ki kell alakítani egy "hazatérés-támogató központot", amelyben a szövetségi belügyminisztérium irányítása alatt hangolják össze a csoportos hazatoloncolásokat, és gondoskodnak mindazok úti okmányainak beszerzéséről, akiknek távozniuk kell az országból.

Második lépésként ki kell építeni a "szövetségi kiutazási központok" hálózatát. Ezekben az intézményekben a hazatoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőket helyeznék el a németországi tartózkodásuk "utolsó napjaira vagy heteire".

Egy másik javaslat a decemberben Berlinben egy elutasított menedékkérő, a tunéziai Anis Amri által elkövetett terrortámadás tanulságain alapul, azt tartalmazza, hogy szélesítsék a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségét mindazok esetében, akik a hatóságok szerint veszélyesek lehetnek. Továbbá a BAMF-ot fel kell hatalmazni arra, hogy mobiltelefonok vagy SIM-kártyák tartalmát is elemezhesse a kérelmezők személyazonosságának megállapításához.

A javaslatok között az is szerepel, hogy az ügyek átfutásának gyorsítása céljával alakítsák át azt az eljárást, amellyel megvizsgálják az elutasított menedékkérők egészségi alkalmasságát a hazatelepítésre.

A szövetségi kormány azt is tervezi, hogy erőteljesebben ösztönzi az önkéntes távozást. Az idén 90 millió eurót szánnak a hazatérési és újrakezdési programok finanszírozására. A támogatási összeg "annál nagyobb, minél hamarabb dönt a támogatott az önkéntes hazatérés mellett" - idézett a dokumentumból a Spiegel Online.

Nem biztos, hogy a tanácskozáson elfogadják a javaslatokat, mert több baloldali vezetésű tartományi kormány fenntartásokkal viszonyul a szövetségi kormány törekvéseihez, és biztonsági okokra hivatkozva több tartományban felfüggesztették az afgánok hazatoloncolását. Angela Merkel a napokban emiatt élesen bírálta a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a helyi dán kisebbség pártjának (SSW) koalíciójából álló schleswig-holsteini kormányt.