A tárcavezető hosszan foglalkozott az Európai Bíróság szeptemberi kvótaügyi döntésével, és rámutatott, hogy miközben az Európai Bizottság sikeresnek tartja a menedékkérők EU-n belüli elosztását célzó mechanizmust, tagadhatatlan, hogy nem teljesültek a kvótarendszer felállításakor meghatározott célkitűzések, két év alatt ugyanis mindössze Málta teljesítette maradéktalanul a rá kiszabott kötelezettségeket.

Rámutatott: a felmérések szerint az uniós állampolgárok nagy többsége nem ért egyet a jelenlegi európai migrációs politikával.

Mint írta, a kérdés, hogy demokratikusnak nevezhetők-e azok a döntések, amelyek nem felelnek meg az emberek által támasztott elvárásoknak, és ha ellentmondás feszül a többségi álláspont és a hatályos törvények között, akkor melyiknek kell felülkerekednie egy demokratikus rendszerben.

Trócsányi László sérelmezte, az Európai Bíróság nem kifogásolta, hogy az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács nem egyhangúlag, hanem csak minősített többséggel, a nemzeti parlamentek megkerülésével döntött 2015 őszén egy annyira érzékeny kérdésben, mint a kötelező kvóták felállítása. De még ha jogszerűnek is tekintjük a tanácsi határozatot, pusztán a jogszerűsége elegendő-e ahhoz, hogy a döntés megfeleljen a demokratikus követelményeknek? - tette fel a kérdést.

Hozzátette, a demokrácia lényege, hogy a népakarat legyen a szuverenitás egyedüli forrása. A népakarat ellenében hozott döntések tehát nélkülözik a társadalmi legitimitást, így egyfajta diktátumnak minősülnek, és veszélyt jelentenek a demokráciára.

Az igazságügyi miniszter végezetül kifejtette: egyetért Ivan Krasztev bolgár politológussal abban, hogy a "szolidaritás parancsa" nem lehet fontosabb, mint a demokratikus felhatalmazás. Márpedig az, hogy ki tartozhat egy közösséghez, olyan létkérdés, amelyről csak e közösség demokratikusan megválasztott kormánya dönthet.