Az elnök a román parlamentben mondott beszédet Európa Napja és Románia 1877-ben elnyert függetlenségének évfordulója alkalmából. Kifejtette, hogy minél közelebb áll Románia ezekhez a tagállamokhoz, annál jobban fog számítani Bukarest az uniós döntéshozatali mechanizmusban, és annál több esélye lesz a fejlődésre.

Rámutatott: Románia érdeke megköveteli, hogy az európai integrációs folyamat folytatódjon, és Bukarest továbbra is célnak tekinti az euró bevezetését, valamint a schengeni övezethez való csatlakozást, amely nem csak a románoknak, hanem az egész schengeni térségnek pluszértéket jelent majd.

Úgy vélte, elvitathatatlan az a haszon, amelyet Románia számára a tíz évvel ezelőtti EU-csatlakozás eredményezett, és úgy vélte, országának továbbra is a konszolidált európai demokráciák között van a helye, amelyekben tiszteletben tartják az állampolgárok jogait, a törvény előtt pedig mindenki egyenlő.

Aláhúzta: a számok és a tények önmagukért beszélnek. Az elmúlt tíz évben a román bruttó hazai termék szilárd növekedése, az export megkétszereződése, az átlagbér jelentős emelkedése mind kedvezően tükröződött az életszínvonalban. Románia nettó haszonélvezője volt az EU-tagságnak - tette hozzá -, hiszen az uniós költségvetésbe befizetett pénzek és a Brüsszelből lehívott kohéziós alapok közötti különbség Románia oldalára billenti a mérleg nyelvét, és a haszon 27,7 milliárd euró volt. Iohannis szerint Románia még sikeresebb is lehetett volna régiói fejlettségének kiegyenlítése és az uniós pénzek lehívása terén, amivel megakadályozhatta volna lakosságának folyamatos elvándorlását, de ez nem az EU-n múlott, hanem a román hatóságokon.

Örömmel állapította meg, hogy tíz évvel az EU-csatlakozás után is a románok még mindig mélyen elkötelezettek az uniót meghatározó értékek mellett.

Iohannis szerint országának belső akadályokat kell leküzdenie, hogy megszabaduljon attól az igazságtalan önértékeléstől, mely szerint Románia másodrangú állam az Európai Unióban. Túl kell lépni ezen az előítéleten - mondta Iohannis.